[Evangelium] 2010-08-21

[Evangelium minden nap]

   2010. augusztus 21. - Szombat

   Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: Mózes
   tanítószékében az  írástudók  és  a  farizeusok  ülnek.  Tegyetek  meg  és
   tartsatok meg  ezért  mindent,  amit mondanak  nektek,  de  tetteikben  ne
   kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt
   elviselhetetlen terheket kötöznek össze  és helyeznek az emberek  vállára,
   de maguk  egy ujjal  sem hajlandók  mozdítani rajta.  Amit tesznek,  azért
   teszik, hogy  lássák őket  az emberek.  Szélesre szabják  imaszíjukat,  és
   köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre
   ülni, a zsinagógában  pedig az  első székekbe. Elvárják,  hogy az  emberek
   köszönjenek nekik a főtereken és  hogy rabbinak, azaz mesternek  szólítsák
   őket. Ti ne hívassátok magatokat Mesternek,  mert egy a ti Mesteretek,  ti
   pedig mindnyájan  testvérek  vagytok.  De Atyának  se  hívjatok  senkit  a
   földön, mert  egy a  ti Atyátok,  a mennyei.  És Tanítónak  se  hívassátok
   magatokat, hisz egy a ti  Tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb  köztetek,
   az legyen a többi  szolgája. Aki önmagát  magasztalja, azt megalázzák,  és
   aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.
   Mt 23,1-12

   Elmélkedés:

   Miután Jézus világossá tette, hogy az Isten iránti és az embertársak  felé
   irányuló szeretet a  legfőbb parancs,  azzal folytatja  tanítását, hogy  e
   kettős irányú szeretet soha nem maradhat meg az elmélet szintjén, hanem  a
   gyakorlatban  kell  megvalósítani.  A  farizeusok  ugyan  jól  ismerik   a
   törvényeket,  de  tetteikben  inkább  a  felszínességre  és  a   látványra
   törekszenek. Jézus arra kéri követőit,  hogy ne kövessék tetteikben ezt  a
   farizeusi lelkületet.
   Jézus szerint a  farizeusok inkább az  emberek tetszését keresik  bizonyos
   külső cselekedetek megtartásával, és nem Isten kedvében akarnak járni,  és
   nem a  szívükbe  írt belső  törvény  szerint élnek.  Könnyen  észrevesszük
   másokban a farizeusi lelkületet és  hamar fel szoktunk háborodni az  ilyen
   magatartáson. De vajon észrevesszük-e a bennünk élő farizeust?
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Szeretet nélkül a kötelesség elkedvetlenít,
   Szeretet nélkül a felelősség kíméletlenné tesz,
   Szeretet nélkül az igazságosság keménnyé tesz,
   Szeretet nélkül a kedvesség képmutatóvá tesz,
   Szeretet nélkül az okosság kegyetlenné tesz,
   Szeretet nélkül a rend kicsinyessé tesz,
   Szeretet nélkül a becsületesség kevéllyé tesz,
   Szeretet nélkül a tulajdon kapzsivá tesz,
   Szeretet nélkül a hit fanatikussá tesz,
   Szeretet nélkül az élet értelmetlen,
   Ám szeretetben élni: boldogság és öröm!