[Otthonunk] Mária szerenád

[Huba Zoltán]

*Májushoz közeledvén*

(írta  dr. Lukács Ferenc)



Májusról sokan, sokfélét elmondtak már. Költők, írók, filozófusok sok
szépet leírtak már.  A mindennapi  életben is számos jelzővel
illetik/illették már. Nevezték a tavasz első hónapjának, az év legszebb
hónapjának, virágfakasztónak, hiszen számtalan  szebbnél szebb, illatosnál
illatosabb virág köszönheti neki a létét. De akkor sem járunk messze az
igazságtól, ha  a Szűz anya hónapjának nevezzük.

Ebben a hónapban  van ’anyák napja’, amikor földi édesanyánkat köszöntjük –
aki megteheti . És ha már földi édesanyánkat megtiszteljük és köszöntjük
ezen jeles nap alkalmából, ugyanezt helyes megtennünk égi Édesanyánk
esetében is. Különösen is így érezhetjük ezt mi, péceliek , hiszen ebben a
városban /egyházközségben már   hosszú időre tekinthet vissza  Szűz Mária
közösségi formában történő köszöntése, a Mária szerenád. Ezt a szertartást
egyházközségünk egykori jeles  lelkipásztora, Halász Endre vezette be,
akinek első teendői között szerepelt ennek a köszöntőnek a meghonosítása.
Ezt a tényt a Historia Domus  1951. évi sorai is alátámasztják: eszerint
Halász Endre, mint új plébános, 1951. április 4-én érkezett Pécelre
(április 15-én iktatták be)  és már ugyanezen hónap végén megtartották az
elő Mária-szerenádot, amelynek aktív közreműködője volt a Bakonyi Árpád
karnagy által vezetett Coelestis Regina énekkar.

Akiknek a régi időkről is vannak emlékei, az tudja, hogy mennyien  vettek
részt ezen a szertartáson. Sőt azt is, hogy ennek kapcsán mennyi barátság,
szerelem, más nemes gesztus született. Az utóbbi korok embere azt is látja
azonban, hogy  noha fontosnak tartjuk/tartják ezt az eseményt, mégis egyre
kevesebben veszünk részt április 30-án este a  Mária szerenádon. Én most
ezzel a pár sorral is arra biztatnék mindenkit, hogy  jöjjön el  erre a
csodálatos hangulatú, bensőséges köszöntőre.

Az alábbiakban álljon itt egy vers, amely nem magyar költő tollából
származik. Szerzője  X. Alfonz    (1221-1284, uralkodott 1252-1284)  a
spanyolországi Kasztília és Leon királya, akit az utókor a „Bölcs” jelzővel
ruházott fel irodalmi, művészeti és jogi  tevékenysége miatt. Az alábbi
vers az uralkodó nevével fémjelzett  Cantiga de Santa Maria című kötetből
való ( angol tükörfordítás felhasználásával fordította a cikk írója). És
noha  a versben megjelenik a kor emberének, politikusának  vágya is  ( a
mórok eltávolítása  spanyol földről) , azért a legfontosabb a Szűz Mária
iránt tisztelet. Legyen ez most egy kis „kedvcsináló”, nekünk a késői korok
embereinek.



*Május  hónapjához*



Isten hozott, ó május, végre ismét köszöntünk téged

Mindig így dicsérjük őt, a Szent Anyát

Aki imádkozik Istenhez, hogy segítene minket mindig

Ellenségeink ellen, és mindig figyeljen oda ránk.

Szívesen látott május, te  hűségesen művészi, üdvözlégy,

Mindig így dicsérjük őt, a  kedvesség Anyját,

Az anyát, aki mindig megszán minket,

Az anyát, aki megvéd minket a számtalan megpróbáltatástól.

Üdvözlégy ó május, üdvözlégy ó magasztos hónap

Hadd imádkozhassunk és ajánlhassuk dicséretünket

Hozzá, aki nem szűnik meg értünk, bűnösökért

Imádkozni az Istenhez, hogy őrizzen meg minket  a megpróbáltatásoktól.

Isten hozott ó május!  Ó örömhozó hónap és szeplőtelen!

Így fogunk mi mindig imádkozni hozzá, aki megnyeri

A haladékot  Fiától számunkra és ad nekünk naponta

Erőt, amely a mórokat  Spanyolországból kivezeti.

Üdvözlégy ó május, kenyér és bor megadója

Imádkozzunk hát  hozzá, a karjaiban levő csecsemőhöz,

Ő szülte  az Urat! Megmutatja az utunkat,

Az utat, amely gyorsan hozzá vezet minket.



Alfonso X El Sabio
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lista.hcbc.hu/pipermail/otthonunk/attachments/20160428/b822f8e3/attachment.html>