[Magveto] 2007. 08. 29.

[magveto at www.communio.hu]

2007. augusztus 29. - Szerda, 

Keresztelő Szent János vértanúsága     Mk 6,17-29

Meddig sántikálunk még kétfelé, mint Heródes király, aki "tudta, hogy igaz és szent ember" és "Valahányszor beszélt  vele . . . szívesen meghallgatta." - de mégsem követte a szavát?! 

Mennyit ér az, ha csupán tudjuk, "hogy szent és igaz (isten-)ember", ha csak "szívesen meghallgatjuk" a szavát, de nem követjük? 
Nem félünk-e, hogy ha meg nem térünk, ugyanúgy járunk majd, mint ez a Heródes, aki végül azt a bűnt is elkövette, amelyet nem kívánt; és gyilkosa lett annak, akit valójában félt és tisztelt?

Gábor