[Magveto] 2006. 07. 03.

[Dozsa Istvan]

Ef 2,19-22
Zs 116
Jn 20,24-29

Isten az, Akiben a helyükre kerülnek a dolgok. Darabokra hullott világunk, gyakran szétesett életünk is a Szentlélekben válik egésszé, Őbenne nyer értelmet. Nélküle pusztán kövek vagyunk, Őáltala templommá válunk. Tamás elkülönülő „építőkő” hite - majd hiszem, ha így meg úgy látom – Jézus szavaira templomkővé vált: „Én Uram és én Istenem!'' Tamás nem a tapasztalat miatt változott meg, hiszen nem arról volt szó, hogy teljesült az elképzelése, hanem Jézus szavára. Ez a szó ugyanaz, mint az Atya szava: teremtő szó. És ugyanaz, mint a Lélek szava: éltető szó. Ő volt ott a teremtés kezdetén, és Ő van itt velünk ma is.

- Marian -