[Magveto] 2006. 07. 02.

[Dozsa Istvan]

2006. július 2.

Egy Tanítóképző tanév-záró ünnepén, a diplomaosztás hosszú sorozatát elnézegetve, társam odasúgta, mi minden van egy diploma mögött! Hányan tanítottak engem is…! Közülük talán az elsőosztályos tanítónéni emléke maradt meg legjobban, aki olyan személyesen tanítgatott bennünket. Hányan és hányan foglalkoztak velünk a gimnáziumban, az egyetemi oktatás során, míg érvényes szakemberré nem lettünk, hogy mi is viszont-szolgáljunk sokakat. Sarlós Boldogasszony napján, idén az évközi 13. vasárnapot ülvén, elgondolkodhatunk azon, milyen törődés környezetében mondta ki Jézus a „Talita kum”-ot, Kislány, mondom neked, kelj föl! Az Üdvözítő kézfogását hosszú láncolatú gondoskodás vette körül, mert amivel Jézus közénk jött, annak a megmentő szeretetnek a szolgálatát egy kicsit ránk is bízta. Egyházközségünkben kedvesen öröklődött ennek a jelenetnek a megbecsülése. Egyik közösségünk már több, mint egy évtizede a Talita kum nevet viseli. Hány, a közösséghez tartozó fiatal sorsát emelte, gyógy
 ította ez a szeretet-lánc, és mennyi társunknak vált javára már egyszerűen az a tény is, hogy hallottak erről az összetartozásról. 

Sík Sándor Sarlós Boldogasszony c. verse kezdődik így: „Nyár és hajnal, Sarlós Boldogasszony, most indul az aratók eleven koszorúja a táblán.” Mennyi erőt adhat mindnyájunknak annak az aratásnak a begyűjtése, legyen az bizonyítvány, diploma, gyógyítás, vagy bármi névtelen szolgálat, amely mögött Istennek bennünket érlelő, kévébe kötő szeretete van.

Brückner Ákos Előd O.Cist.