[Magveto] 2006. 01. 03.

[Dozsa Istvan]

1Jn 2,29 - 3,6
Zs 97
Jn 1,29-34

Határmezsgyén állunk. A magunk kis zárt világa és Isten végtelen szeretete között. Az Ószövetség és az Újszövetség között. A Jézus oldalából kifolyó víz és vér összeköti ezt a két világot: Jézusban összekapcsolódik az ember és Isten. 

Isten megismerhető, szava meghallható a teremtett világon keresztül, a magunk Isten-keresésén keresztül. De Isten csodálatos fényessége csak a kinyilatkoztatáson keresztül válik ragyogóvá és egyértelművé. János tudta, hogy Kit vár… látta közeledni azt, akit régóta ismert: rokonát, Jézust. Mégis azt mondja: „én nem ismertem őt”. Micsoda alázat volt Jánosban, hogy nem a tapasztalatának, a tudásának hitt, hanem annak, Aki őt küldte; és túllátott a mindennapi tapasztalatán, és meglátta a közeledő Megváltót.

Hagyatkozzunk Istenre ezzel a jánosi bizalommal, és merjük énekelni az új éneket, amiről a zsoltáros is szól; imádkozzuk el a mai zsoltárt, előre megköszönve benne Istennek a 2006-os évet.

- Marian -