[Magveto] 2004. 09. 02.

[Dozsa Istvan]

Szeptember 2.

Ma az Adoremus füzet azt ajánlja, hogy az emberi munka megszentelését kérjük Urunktól. Igen, a nagy történelmi küzdelmek, Budavár visszavételének emléknapján 1686. szeptember 2. örökségében ez jó javaslat. Úgy is alkalmas, hogy az idei iskola- és munkaév második hétköznapján vagyunk: amikor törés nélkül kell folytatnunk máris, mégis, amit tegnap elkezdtünk. 

Az evangélium jóemlékű számomra, és minduntalan tettre késztet, a Biblia megélésére, Isten szavának komolyan vételére sürget engem. Ugyanis sok-sok évvel ezelőtt éppen ezen evangéliumi szakasszal kapcsolatban fedeztük föl az akkori egyházközségi közösségben Fokulár testvéreink Élet-igéjének ajánlatát. A bányászváros széles térségében akadt egy kis csapat, "szent maradék", akik befogadták a felhívást: kíséreljük meg az Úr Lelke erejében egy hónapon át megélni az Igét, hogy "a Te szavadra mégis..."

Péter élménye és megrendülése megismétlődött bennünk, amikor a hónap elteltével ki-ki néhány sorban megírta és közreadta, hogyan tapasztalta meg a szentlelkes, "a Te szavadra mégis" erejét. Amikor az Úr szavára mégis nekifogtam a kényelmetlen feladatnak, amikor mégis átmentem a beteg szomszédhoz, amikor mégis bocsánatot kértem a megbántott rokonomtól, amikor mégis akadt egy negyedórám adorálásra, az Urunkkal való beszélgetésre: akkor egymással is megosztva ezeket a megtapasztalásokat, igaz szívvel mondhattuk el mi is Péter szavával "Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok". És szívünkbe fogadtuk Jézus válaszát, ami a mai napig is él bennünk, "Ne félj... " Így foghatóvá vált számomra és testvéreim számára Isten szavának élet-értéke és éltető ereje.

Hányszor és hányszor az élet, a túlélés kulcsa számunkra ma is, ha a töménytelen és töményen adagolt kísértésekkel szemben az Úr Lelke erejében kimondjuk Jézusnak "a Te szavadra mégis..." Így minden a miénk lesz: "Pál, Apolló, Péter, a világ, az élet, a halál, a jelenvalók, az eljövendők, minden a Tiétek, Ti Krisztusé vagytok, Krisztus pedig az Istené."

Brückner Ákos Előd O.Cist.