[Magveto] 2004. 12. 01.

[Dozsa Istvan]

2004. december 1. szerda
Damaszkuszi szent János áldozópap 

Iz 25, 6-10a  A lakoma, az ünnepi étkezés az Istennel való együttlét jele, a béke és a szeretet megtapasztalása.
Mt 15, 29-37 A kenyérszaporítás előképe a messiási lakomának. Jézus ismeri szükségleteinket, és ki tudja elégíteni azokat. 
De jó lenne, ha kosár kenyérmaradékunk lenne, akkor majd jótékonykodnánk, - mondják a szűkkeblű emberek. Jézus nem ilyen gondolkodásra tanít bennünket. Az apostolok utódai és az általuk megbízottak teli kosárból tudják adni az Egyház kegyelmi kincseit, mert Jézus mindenét odaadta, hogy lelki gazdagságából mindannyian részesedjünk. Erről a lakomáról jövendöl Izaiás próféta, melyet az Úr rendez minden nemzetnek az Ő szent hegyén. (Adoremusz 2004)
 
Adventi utunk kezdetén vagyunk. Még tán távolinak tűnik maga az ünnep. Mégis jó idejében elkezdeni mindent. Ne hagyjuk utolsó pillanatra, amit megtehetünk hamarabb. Vonatkozik ez a szükséges dolgok beszerzésére, de vonatkozik ez a belső előkészületre. Legyen konkrét tervem arra, hogy mit mikor, hogyan végzek el, teszek meg. Jó lenne már most látnom, mikor lesz lehetőségem a szentgyónás elvégzésére. Jó lenne tudatosítanom magamban, hogy kit kellene hozzásegítenem, hogy karácsony közelében szentségekhez jusson. 
Vezessen Isten bennünket adventi utunkon. 

Fulop Akos RM