[Magveto] 2003. 04. 01.

[Dozsa Istvan]

2003 április 1  kedd 
köznap 

Ez 47, 1-9.12 Az éltető víz az Isten kegyelme 
Jn 5, 1-3a.5-16 Szeretnék én is "embere lenni" a körülöttem élőknek. Prófétai látomásban Ezekiel egy a templom oldalánál előtörő vízforrást szemlélt, amely egyre áradóbb lett és olyan termékenyítő erővel rendelkezett, hogy nyomában mindenütt élet fakadt. A látomás a kegyelmet jelképezi, mely Krisztus átvert oldalából tört elő, hogy megtisztítson és megszenteljen minden embert. A víz, csak jel, az életadó erő Krisztusban van, mert ő a forrás 
 
Embere lenni a körülöttem élőnek. vagy ahogy az irgalmas szamaritánus példabeszédéből tanuljuk: felebarátom mindaz, aki segítségre szorul. Embere lenni. Ehhez nyitott szemmel kell járnom, hogy felfedezzem a szükséget szenvedőt. Nyitott füllel kell járnom, hogy meghalljam a segítségért kiáltót. nyitott szívvel kell járnom, hogy megértsem a segítséget kérő szót. 
 Mert aki igazán segítségre szorul, az igyekszik leplezni. Aki igazán segítségre szorul, az halkan, alig észrevehetően, sokszor virágnyelven szól. Embere vagyok a mellettem élőnek, ha meghallgatom, ha melléállok, ha érzi, hogy mellette vagyok, akkor is, ha segíteni konkrétan nem tudok. A nagyböjt ideje különösen is alkalmas arra, hogy nyitogassam szememet, fülemet, szívemet, hogy megtanuljam, hogyan vehetem észre a segítségre szorulót. 
 
    Fülöp Ákos RM