[Magveto] 2003. 06. 02.

[Dozsa Istvan]

2003. június 2.

Június hónapot hagyományosan Jézus szíves szeretetére figyelve, Jézus Szentséges Szívének szentelve szoktuk átélni. Mélységes vallomását halljuk a mai evangéliumban: "Én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Mindezt azért mondtam nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldöztetést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot." A Budai Ciszterci Szent Imre templom ajtaján ennek a krisztusi tanúságtételnek az utolsó bíztató szakaszát találjuk sziklaszilárd feliratként. Az elmúlt évtizedekben sokan merítettek erőt a felirat igére-téből, igazságából. Számos fiatal pár indult el ezen az ajtón át jövője, jövőnk felé. Ilyen személyes átéléssel kínáljuk fel emlékezésre, mai napi elmélkedésre ezt a krisztusi próféciát. 

Mivel ma, és ebben a hónapban Jézus legszemélyesebb megnyilatkozásaival, elsősorban Szent Lelkével találkozhatunk, hadd vessük fel annak lehetőségét is, hogy a hónap folyamán abban a tényben és szemléletben kerülhetünk közelebb Urunkhoz, amit a Szentatyának "Ecclesia de Eucharistia" c. körlevele elénk ad.  A körlevél veleje az Egyház communio tana, "az Eucharisztia építi az Egyházat, és az Egyház hozza létre az Eucharisztiát".   Ahogy a pápa mondja, annyira igaz az Eucharisztia és az Egyház közti legszorosabb kapcsolat, hogy "mindaz, amit a nicea-konstantinápolyi Hitvallásban az Egyházról vallunk, az eucharisztikus misztériumra is érvényes. Hisszük ugyanis az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyházat. Egy és katolikus az Eucharisztia is, Szent is, sőt a Legszentebb Szentség", ugyanakkor a Szentatya az Eucharisztia apostoli természetére irányítja figyelmünket. A fent jelzett Jézus iránti bizalom tehát nem csak biztatás, ígéret, hanem az Eucharisztián át tápláló valóságunk is. Így valóban Krisztusból élhetünk, szívünk Szíve ritmusára doboghat.

Brückner Ákos Előd O.Cist.