[Magveto] 2003. 04. 19.

[Dozsa Istvan]

2003. április 19.

Gen 1,1-2,2, 22,1-8,
Es 14,15-15,1a,
Iz 54,5-14,
Iz 55,1-11,
Bar 3,9-15.32-4.4,
Ez 36,16-28,
Rom 6,3-11,
Mk 16,1-8

"Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erőt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmiről." (Mk 16,8)
A feltámadás gondolata félelemmel tölti el a tanúkat. Félelem és szorongás vett erőt az asszonyokon, amikor nem találták a hullát a sírban. Egy harmadnapos hulla látványára számítottak a temetőbe siető emberek. Meglepetésük hatalmas volt. Nincs hulla és nincs halál. A sír üres. A pillanat egyszeri és megismételhetetlen. Az emberek megölték az Emberfiát, de hullája mégsem fekszik a sírban. A feltámadás Isten igazi hatalmáról tesz tanúságot.
"Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erőt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmiről." (Mk 16,8)
A sír üres. Kezdetben senki nem akarja elhinni. 2000 éven keresztül tartott ez a meglepetés. Az emberiség történelme új kezdet elé néz. Isten benyúlt a történelembe és feltámasztotta Fiát, a megtestesültet. A halál átértelmeződik. A kicsinyességeibe süllyedt ember egy kézmozdulattal megölette, hisz zavarta a politikai konstellációt, a békés rabszolga-sorsot, értelmetlen dolgokat fecsegett és még egy jó felkelés megszervezésére sem lehetett felhasználni. Tehát jobb, ha meghal. És meghalt. Kegyetlen körülmények között vették el az életét. Három nappal ezelőtt... Most ott áll a sír üresen.
Isten az ember számára eléggé érthetetlen logikát közöl. Az élet csak akkor ér valamit, ha nem megalkuvások sorozatával telítődik; ha nem emberi korlátok diadalmával van teli; ha nem a kapzsiság, hatalomvágy, féltékenység, bosszúvágy ördögi céljai vannak kitűzve az egyén zászlajára. A megváltás az élet és a feltámadás egésze. A megváltott lét már itt a földön kezdetét veszi.
A megváltás logikája a történelem fergetegében eléggé elhomályosult. Pedig az Emberfia azért jött el, hogy "életük legyen, és bőségben legyen".

Szakács Ferenc Sándor