[Magveto] 2002. 10. 27.

[Dozsa Istvan]

2002. október 27. Vasárnap
Kiv 22,20-26
1Tessz 1,5c-10
Mt 22,34-40

Jézus kinyilatkoztatja a főparancsot: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel." Valljuk be, még csak végig sem gondoltuk "teljes szívvel, lélekkel, értelemmel." Ha így lenne, akkor minden pillanatunkat, szavunkat, tettünket ennek kellene áthatni, és ettől az életünk, egész világunk más lenne. Lehet, hogy nem sanyargatjuk az özvegyet és az árvát, nem vesszük el a szegény ember egyetlen köntösét, de tele van az életünk szeretetlenséggel, mulasztásokkal, megalkuvásokkal. Mert nem az Úr a legfontosabb minden más előtt. Tegyük Őt az első helyre a szívünkben, lelkünkben, értelmünkben, adjuk Neki a teljeset, ennél kevesebb nem elég!