[Magveto] 2002. 11. 06.

[Babos Tamás]

2002. november 6. szerda

Ev. Lk. 14,25-33.
"Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni."

A mai ember szeret sok mindenbe belefogni. Elhatároz, nagy lendülettel 
nekifog, de kérdés, hogy be is fejezi?
Amikor megkérdeznek bennünket, hívő embereket, hogy mi az amiben 
különbözünk más emberektől sokszor azt feleljük: mi pluszban járunk 
misére és még imádkozunk is.
Pedig ez számunkra nem plusz, hanem alap. Az Istennel való 
kapcsolatunkra épül rá a hétköznapi életünk, az emberekkel való 
kapcsolatunk, munkánk, szórakozásunk.
A mai evangéliumban szereplő mondat azt jelenti, hogy az alapok talán 
megvannak. De hiányzik a felépítmény, hiányzik az, hogy ha ránk 
pillantanak, akkor észrevegyék rajtunk és bennünk Krisztust.
Ez leginkább abban valósul meg, hogy mi másként hordozzuk a kereszteket, 
melyeket kapunk. Nekünk is nehéz, mi is küszködünk, de mi fel tudjuk 
ajánlani és hasonlóvá tudunk válni Krisztushoz.

Balogh Attila