[Magveto] 2002. 03. 29.

Dozsa Istvan idozsa at communio.hcbc.hu
2002. Már. 28., Cs, 23:45:01 CET


2002. március 29.
Nagypéntek

Az év egyik legmélyebb eseménye a nagypénteki kereszthódolat. Elhangzott már a János-passió, megrendülten állunk a 10 nagy könyörgés után a többiek között. Egyszercsak lassan megindul a sor a kereszt felé. Ilyenkor meg lehet figyelni az arcokat, az emberekét, akik Megváltójuk kereszten függő teste felé közelednek, megérintik, megcsókolják - és sikertelenül próbálják visszatartani a bánat könnyeit. A szavak elhallgatnak, csak a könnyek beszélnek. Megrendítő élmény. Minden templomban megoldható, hogy mindenkinek része legyen ebben, ne csak a papságnak meg a ministránsoknak, csak akarni kell. Megéri a ráfordított idő, mert egy ilyen találkozás-élmény a Megfeszítettel örökre szól. Ezen a napon a beszéd magától visszafogottá, csendesebbé válik, minden történés Isten szeretetéről tanúskodik. Szívébe láthatunk.
Az alábbi vers is ezt énekli meg.
Bangó M. Klára nővér
 

Nagy Miklós: Kereszt a porban

A templom ma a bánat fészke lett,
Rettentő titka a nagy feszület
A földre téve. A csupasz falak
Merednek rá. Nehéz csönd fojtogat.
Reszket mellünkre kulcsolt két kezünk,
A vétkeinkre így emlékezünk.
Szemünk lezárva. Jobb, ha mit se lát,
Mert ittuk vétkek mérgező borát.
Sötét kiáltó jelek a nagy oszlopok,
Ajkunk remegve imákat dadog.
Nagypéntek van, félelmetes,
A földön fekszik a sápadt kereszt.

De ím a templom fojtott bánatát
Vidám csattanó csók hasítja át. 
Felrettenünk. Egy kisgyermek hajol
A keresztre és keresi, ahol
Jézus testén kinyíltak a Sebek
S csókolja a szöggel átvert kezet,
Aztán kúszva a szívéhez tapad
És csókolja a sebzett lábakat.

Ámulva nézem. A nehéz titok
Megoldva fénylik. Azért fekszik ott
A porban Jézus, hogy így közelebb
Legyen szívünkhöz az öt drága seb.
De miért rögtön csak Ő érzi meg
Az égi titkot, ez a kis gyerek?

Mert kicsi Ő és mert alázatos
S amit a gőg a porba betapos,
Kereszt a porban neki más világ
És rajta át Isten szívébe lát.
S amit ott lát, az neki is titok,
De csókja már utat nyitott.
S mi elfáradva a földi vad tusán
Megindulunk a gyermekcsók után.
Sebekkel telve szívünk és agyunk
Sebet csókolni porba roskadunk.





More information about the Magveto mailing list