[Magveto] 2002. 06. 08.

[Babos Tamás]

2002. június 8. szombat

2 Tim 4,1-8
Mk 12,38-44

Döbbenetesen hasonlít a mai korra, amit Szent Pál Timóteusnak írt, 
gondoljunk arra a számtalan "tanra", mesére, amivel az emberek teletömik 
magukat. Mitől várják a boldogságukat és életük megoldását? A nagy 
keresésben sokszor kritika nélkül elfogadják, amit ezek kínálnak nekik, 
nem veszik észre, hogy csapdába kerültek, és elmennek az egyetlen 
lehetséges megoldás mellet, elutasítják, meg sem akarják hallani!
Még fájdalmasabb a közvetlen közelünkben tapasztalni a hitben neveltek 
elfordulását ezek miatt a kétes tanok miatt!
És én mit teszek? Hirdetem-e az örömhírt, akár alkalmas, akár 
alkalmatlan? Kérek, intek, buzdítok-e, vagy feladom gyáván? Élek-e úgy, 
hogy szavak nélkül is közvetítsem feléjük az igazi értékeket?
Milyenek az én tetteim? Mit adok én? Odaadom-e egész megélhetésemet, 
mint a szegény özvegyasszony, vagy csak a feleslegből adogatok, hogy 
jogosan bírálnak meg viselkedésemért?
Én is csak színleg imádkozom, és a főhelyekre törekszem, amivel nem 
vonzom, hanem elriasztom a keresőket?

Zsuzsa