[Magveto] 2001. 10. 30.

[Dozsa Istvan]

Róm 8, 18-25
Lk 13, 18-21

"Mihez hasonlítható Isten országa... Hasonlít a mustármaghoz... hasonlít a kovászhoz..." (Lk 13, 18 ss)

Krisztus Isten országát "mustármaghoz" és "kovászhoz" hasonlítja. Isten országa csakis hasonlatban érthető. És még így is csak igen nehezen. Miért nem egy piramishoz hasonlította, ahol mindenkinek megvan a maga hierarchikus helye?! Miért nem egy fényes palotához hasonlította, ahol nyugodtan élvezheti az örökkévalóságot minden "kiválasztott üdvözült"?! "Mustármag" és "kovász" eléggé érthetetlen fogalmak.
Krisztus logikája itt is felhívja magára a figyelmet. Miközben "mustármagról" és "kovászról" beszél, elítéli kora hajszálhasogatásokba fulladt társadalmi/vallási rendszerét. Az általa használt képek nem csak egy eljövendő "országról" beszélnek, hanem valamiről, ami már közöttünk van. Isten országa az egyén, a mustármag, a "csepp a tengerben". Ebből nő ki a megváltás misztériuma, amely kihat az egész emberiségre. A "mag", ha meghal, jó gyümölcsöt hoz. Az egyén, ha leküzdi egoizmusát, nárcizmusát, fukarságát, irigységét, féltékenységét, kicsinyes szokásait, akkor Isten országát a szívében hordozza és tovább is adja.
Krisztus tanítása egyszerű, mint ahogy a nagy tanítások mindig egyszerűek. Benne az egyén szociális dimenziója kap hatalmas szerepet. A "mustármag" hatalmas fává terebélyesedik, és a "kovász" megkelti az egész lisztet. Ugyanezt az emberi vonást használják fel a totalitárius rendszerek, a diktatúrák és egyre inkább a "modern" vallások. A XX. század rengeteg ledöbbentő példával szolgáltat... Az emberben fává tud terebélyesedni a jó, a kreativitás, az előzékenység, a másokra való figyelés, de ugyanakkor fává terebélyesedhetik a rossz, a hisztéria, a félelem, az egoizmus, az uralomvágy.
Isten országa bennünk van. Ez az Újszövetség forradalma. Ami bennünk van, az körülöttünk is felépül. Mi van körülöttünk? Mennyire "Isten országa" az, amelyet (politikai és vallási) rendszereinkkel felépítünk? Krisztus szerint mi magunk meg tudjuk ítélni, hogy mi az igazság (Lk 12, 57). Meg tudjuk ítélni, ha ezt akarjuk. Ugyanis azért van szemünk, hogy lássunk és azért van fülünk, hogy halljunk. De gyakran nem akarunk sem hallani, sem látni...
Isten országa nem beválthatatlanul megdagadt szavakból, vagy cselekvéshóbortból épül fel. Hanem emberekből. Az ember és társadalma viszont azzá válik, ami látomásának gyújtópontjában áll. Krisztus víziójának gyújtópontjában Isten országa állt. Ez az "ország" motiválta minden tettét. Mi áll a mi víziónk gyújtópontjában? Mi motiválja tetteinket? Hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, elég szétnézni a körülöttünk levő társadalomban. Az ugyanis belőlünk épül fel...

Szakács Ferenc Sándor