[Magveto] 2001. 10. 12.

[Babos Tamás]

2001. október 12.


 Sötét, mint az éjszaka - szokták volt mondani arra az emberre, aki talán a
napnál is világosabb dolgokat nem látja, vagy éppen az ellenkezőjét látja
benne. Talán elmondható ez azokra az emberekre is, akik Jézust, az Isten
Fiát az ördöggel való cimborálással vádolták meg. Hiszen nem kellett volna
mást tenniük, mint végiggondolni mindazt, amit Jézus cselekedett: a csodás
gyógyulásokat, a természet erőin való hatalmát, az emberi lelkek sokaságának
megnyugvását és békéjét.
Mindezekből egyértelműen látszik, hogy Jézus csak jót tett. Márpedig a
gonosz lélek semmitől sincs távolabb, mint a jótól. Annál is inkább, mert ha
jót tenne, akkor megszűnne gonosznak lenni és már többé nem nevezhetnénk
ördögnek. Persze ez fordítva is igaz: aki gonoszságra adja magát, és mégis
jónak állítja be cselekedeteit, már behódolt a gonosz léleknek, a Sátánnak,
aki a hazugság atyja. (Így van ez, amikor azok, akik az élet mentésére
tették le esküjüket, akár az abortuszban, akár az eutanáziában már
behódoltak a hazugságnak.)

 A mi feladatunk tehát az, hogy szavaink tükrözzék cselekedeteinket és
cselekedeteink pedig mindig az igazsághoz, sőt az Igazsághoz, az Istenhez
igazodjanak.

- km -