[Magveto] 2001. 10. 05.

[Babos Tamás]

2001 10 05
Lk 10, 13-16.

Jaj, neked, Korozain? Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna
azok a csodák?. Más rég? tartottak volna bűnbánatot?"

   Mit láthattak ők? Egy hozzájuk hasonló embert, aki tanít, csodákat tesz?
De tanított más is, ha másként is, de gyógyított más is? Egyébként is, mi
jöhet jó Názáretből? Meg a "mi tanítóink", "elöljáróink" elítélik..

    Húsz évszázad telt el. Közben volt egy kereszthalál utáni feltámadás,
volt egy közel háromszáz éves üldözés, volt egy sereg további üldözés egész
napjainkig. És voltak tanúságtevők százezrével, voltak élelmüket, ruhájukat
megosztók, voltak életüket másoknak ajándékozók, és sokszor másokért
feláldozók.

     És van keresztségünk és gyóntatószékünk, van eukarisztiánk és
áldozópapunk, van egyházunk és pápánk.

      Nekünk még annyi mentségünk sem lehet, mint esetleg lehetet a
Korozain-bélieknek. Mim van? Elméleti hitem? Jó. Gyakorlati keresztény
életem? Jó.  És tanúságtevő apostoli lelkületem? Kis szent Teréz és Assziszi
szent Ferenc pár nappal ezelőtti megemlékezései nem juttatták eszembe, hogy
nekem is feladatot adott az Úr?!

    Ne csalódjon bennem se most, se az ítéletkor.


                       Gyulay Endre