[Magveto] 2001. 05. 29.

[Dozsa Istvan]

2001. május 29.
ApCsel 20,17-27  Jn 17,1-11a   

Pál búcsúbeszéde Milétoszban - és Jézus főpapi imája.
Érdekes párhuzam: Mindketten számot vetnek addigi tevékenységükkel. Életükben fordulat következik: hátra és előre tekintenek tehát. Jézus az Atyának mondja: 
"befejeztem a művet, amelyet rám bíztál" 
"megismertettem nevedet az emberekkel"  
"az igéket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik".  

Pál a presbitereknek mondja:  
"szolgáltam az Úrnak"
"semmi hasznosat el nem hagytam"
"mindent hirdettem nektek, tanítottalak titeket"

Mindketten előre is tekintenek. Pontosan egyikük sem ismeri a jövőt, de készülnek rá. Nem minden fordulatról tudunk előre az életünkben, de amiről igen, arra különösen érdemes készülni. Az útmutatást megadják a mai szakaszok: 
1. Számot kell vetnünk addigi életünkkel. Ehhez akár használhatjuk a fenti vázlatpontokat kérdésekként, pl. "Megismertettem-e Isten nevét az emberekkel?"  
2. Tudatosítanunk kell, hogy mi a célunk (Jézus: az Atya megdicsőítése; Pál: tanúságot tenni Isten kegyelmének evangéliumáról), mert ha a fő célt szem előtt tartjuk, bármi történik, el tudjuk hinni, hogy "az istenszeretőknek minden a javára válik".  Érdekes még, hogy Jézus és Pál is hangosan, mások előtt ismeri el azokat a jókat, amiket végbevittek. Nem álszerénykednek, hanem vállalják, amit sikerült megvalósítaniuk. Ez nem dicsekvés, hanem istendicsőítés!
Figyelemreméltó, hogy Jézus ezt imában teszi, az Atya és a közte lévő kapcsolatba apostolait is engedi belelátni. Ennek egyik fontos következménye, hogy teljes bizonyossággal meggyőződhetnek arról, hogy Jézus imádkozik értük - és értünk. Olyan jó azt átélni, amikor valaki a jelenlétünkben imádkozik értünk! És olyan jó ilyen tapasztalatra módot adni másoknak! Ki lehet próbálni: ha legközelebb valaki kéri, hogy imádkozz érte, ne csak megígérd, hanem ha módod van rá, a jelenlétében mondj egy fohászt, és erősítsétek meg pl. egy közösen mondott Miatyánkkal. Közös készület a jövőre Isten jelenlétében - erre hívja fel figyelmemet ma a Szentírás.   

Bangó M. Klára nővér