[Magveto] 2001. 05. 09.

[Dozsa Istvan]

2001. május 9.
Arannyal hímzett palást
(Visszatekintve május 7-re, Gizella napi gondolatok)


Évekkel ezelőtt csodálattal sétáltam Regensburg utcáin. Mintha ezeréves történelmünk beleszőtte volna magát ennek a német városnak köveibe egy bajor hercegnő születésével. Erő és biztonság tölt el most is, ha erre gondolok, mert történelmünk elején Isten olyan alapokat teremtett, amelyeket senki sem tud szétrombolni, akkor sem, ha pillanatnyi sikerek is kísérik útját. 

Gizella életét folyton az Isten és az emberek iránti szeretet ékesítette, Isten finom szálakkal szőtte lelkébe az emberség alapjait a kereszténység megismertetésével. Imádság, hitvesi és anyai szeretet, tudomány és művészet volt az, amivel díszessé, nemessé vált élete. Örök időkre példává válik számunkra, ha boldog emberek akarunk lenni ebben az országban. 

"Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik az Isten szavát hirdették nektek. Gondoljatok életútjuk végére, és kövessétek őket a hitben (Zsid 13, 7). Ha valamennyire is érdekel bennünket az ország sorsa, akkor éppen most különösen is azokra kell tekintenünk, akik megalapozták hazánk jövőjét és sziklaalapra építettek, hogy a "ház össze ne dőljön". VI. Pál pápa így írt a magyaroknak Szent István király megkeresztelkedésének ezredik évfordulójára: "Amikor tehát a magyar katolikus Egyház történelmének évkönyveit lapozgatjátok, legyetek mélyen meggyőződve róla, hogy ezek a régi dicső emlékek nem tűntek el egyszer s mindenkorra, hanem új életre kelnek, s megújulnak a jelenben. Tartsátok tehát kötelességeteknek, hogy a múlt eseményeiről nemcsak emlékezzetek, hanem egyúttal tanúságot is tegyetek erről a régi és mégis mindig új hitről, és őseitek szent örökségét a maga tisztaságában és érintetlenségében adjátok át utódaitoknak."

Gizella királyné Veszprémben csodálatos miseruhákat hímzett udvarhölgyeivel és az általa alapított kolostor apácáival, a koronázási palást is keze munkáját dicséri. Leginkább azonban élete a legnemesebb hímzés, amit nem vettek észre, mert férje, Szent István halála után méltánytalan módon félretették és kisemmizték. De ez mindig így volt Krisztus igaz tanúival. Aki a szegények felé fordul, akinek az emberek sorsa fontosabb a rangnál és vagyonnál, az sokaknak nem tetszik, azt félre illik állítani. 

Életünk legyen arannyal átszőtt palást, szent elődeinkhez hasonlóan, úgy, ahogyan azt 7-én ünnepelt első királynénk, Boldog Gizella tette. 

Bátor Botond pálos testvér