[Magveto] 2001. 08. 05.

[Babos Tamás]

2001.08.05.

Pred. 1.2 2,21-23 Lk.12, 13-21

"Minden hiábavalóság mi haszna van az embernek sok-sok fáradozásából és
törekvéséből, amivel emésztette magát életében?"
Íme az Ószövetség hangvétele. Mienk e teremtett világ, e csodálatos föld,
mienk a megszerzett tudomány, mienk a sok gyógyszer gép, autópálya. Minden,
amit Isten teremtett és amit az értelmet kapott ember formált, alkotott.
És megjött Jézus. Helyre rakja elferdült gondolkozásunkat: Örökség? Vagy
Kapzsiság? "Nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete". Bő
termés, új csűrük van elég vagyonod, eltart sok évig. Pihenj, egyél, igyák,
élvezd az életet" És egy ma kegyetlennek tűnő befejezés: "Esztelen, még az
éjjel számon kérik tőled lelkedet"
Globalizáció, tőke, vagyon, értékpapír, hatalom, uzsorakamat, bank
spekuláció stb stb. ma mind értéknek hirdettetik. Esztelen, és ha még ma
számon kérik lelkedet?
Hány éhező, sőt éhen halt gyermek vádol majd? Hány hajléktalan kér
igazságot? Hány prostituált vádol sorsáért, mert csak így tudott megélni?
Hány "strici, tőkés, milliárdos" reszket majd ott?
Melyik az én utam? Földből földbe? Vagy földből mennybe? Amelyiken ma
haladok, annak a célállomásához érkezem! Esztelen még ma?

Gyulay E.