[Magveto] 2000. 03. 07.
Dozsa Istvan
idozsa at hcbc.hu
2000. Már. 6., H, 17:45:00 CET
A farizeusok és a Heródes-pártiak közül odaküldtek hozzá néhány
embert, hogy a szavaiba belekössenek. Ezek odamentek hozzá és
megkérdezték: ,,Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, és nem veszed
tekintetbe az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az
Isten útját. Szabad adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk,
vagy ne fizessünk?" De ő tisztában volt képmutatásukkal, és így
szólt: ,,Miért kísértetek engem? Hozzatok ide egy dénárt, hadd
lássam!" Mikor odavitték, megkérdezte tőlük: ,,Kinek a képe ez, és
kinek a felirata?" ,,A császáré" - felelték. Jézus folytatta:
,,Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az
Istené!" Azok igen elcsodálkoztak rajta.
Az APEH-osok nagy örömmel olvashatják ezt az evangéliumi szakaszt,
hiszen kifejezetten tanít az adó fontosságról és a mindnyájunkra
kirótt szigorú kötelességről. Persze vajmi kevés esélye van annak,
hogy az ősegyház ténylegesen, éppen az adó kedvéért vette volna bele a
kánoni szövegekbe ezt az elbeszélést. De Jézus kérdése rávilágít a
tényleges helyzetre: ,,Miért kísértetek engem?" - vagyis lehet ez is
egyfajta kísértés a számunkra, hogy életünket valóban csak abban a
környezeteben szemléljük, amibe közvetlenül beleszőve lezajlik.
Egyszerűbb mindent egy társadalmi kontextusba szorítva nézni, mintsem
azon túl is keresni valamit. A farizeusok és a Heródes-pártiak is
tisztában vannak a Szövetség tényével. Izrael sorsát az adó
megendegedettségével vagy "tisztátalanságával" magyarázni és
értelmezni felesleges vállakozás, de a szövetség jelentőségét
elfeledni sajnos lehet, és felcserélni a császár képét az Isten
képével ismét csak lehetséges. Az adót nem tartozás alapján kell
befizetnünk, hanem egyszerűen a törvényi rend alapján. Hogy mivel
tartozunk Istennek akinek mi aképét hordozzuk szintén nehéz konkrétan
megfogalmazni. Persze mindennel neki tartozunk. Szent Ágoston azonban
mégis megfordítja a dolgot, és Istent nevezi adósunknak. Csak fejből
idézem: "Isten az adósunk lett. Nem azért mert mi előbb kölcsön adtunk
neki valamit, hanem azért mert sok mindent ígért nekünk. Isten az
ígéreteivel lett adósunkká." Jézus szándéka éppen az elkötelezettség,
a Szövetséghez hű élet volt. Hiszen a dekalogus sem egy törvénnyel
kezdődik, hanem Isten bemutatkozásával történik. Magát tartja elsőnek
és nem a törvényeket. A tízparancsot úgy is vehetjük, mint lelki
szerkezetet, strukturát, aminek első helyén az Isten áll. Izrael
életében de miénkben is ezen az első helyen az Isten áll, az Ő saját
terve szerint. Lecserélhetjük, elfelejthetjük. De egy biztos ez az
első hely sohasem marad üresen, mindig kerül oda valaki/valami. Jézus
azt kéri, hogy oda ne más képeket varázsoljunk, maradjon meg az
Istené.
Takács Gábor
More information about the Magveto
mailing list