[Magveto] (no subject)

[Dozsa Istvan]

From: idozsa at katolikus.hu
To: magveto at katolikus.hu
Subject: 2000. 02. 29.
MIME-Version: 1.0
Content-Type: text/plain; charset="iso-8859-1"
Content-Transfer-Encoding: 8bit


2000. február 29.
Mk 10,28-31
(vö. Mt 19,27-30; Lk 18,28-30)

Az evangéliumi részlet mindhárom szinoptikus evangélistánál megtaláható. Előzményként elhangzik a gazdag ifjú története a tevés hasonlattal, majd az üdvözülésre vonatkozó kérdés-felelet.
Mk-nál és Lk-nál Péter csak kijelenti, hogy ők mindent elhagytak és követték Jézust. Mt szerint a jutalomra, sorsukra is rákérdez, és erre reagál Jézus. Mt-nál külön is választható a válasz két része: először az apostolokra vonatkozó ígéret hangzik el, utána a többi krisztuskövető jutalmát részletező felelet, amely némi változtatással Mk-nál és Lk-nál is megtalálható. A ház, szülő, házastárs, gyermek és föld elhagyásának motívumai: Mt- Krisztus nevéért, Mk-Krisztusért és az evangéliumért, Lk-Isten országáért. Ebből az következik, hogy ezek ekvivalensek, tehát amit Krisztus nevéért, ill. az evangéliumért teszünk, Isten országáért tesszük. A jutalom mértéke Mt-nál és Mk-nál százannyi, Lk-nál pedig "sokkal több". Az örök életet mindhárom evangélium említi. A jutalmazás idejének megjelölésekor Mk és Lk kiemeli, hogy már most, ebben a világban történik, az örök életet pedig az eljövendő világban kapjuk. Máténál a részletet a szőlősgazdáról szóló példabeszéd követi, és csak utána szól arról, amire a másik két evangélista rögtön rátér: Jézus harmadszor is megjövendöli szenvedését. Érthető, hogy Máté tovább foglalkozik a jutalom témájával, hiszen nála szerepel Péter erre vonatkozó kérdése.
Mi tagadás, emberek lévén magáért a munkáért nem lelkesedünk. De amint felcsillan előttünk a jutalom reménye, felvillanyozódunk, és erőinket összeszedve hajlandók vagyunk küzdeni. Isten ismeri az ember szívét, hiszen Ő alkotta. Tudja, hogy cél és értelem kell neki, mert anélkül nem "működik". Ezért Fia által elmondja nekünk, mi a jutalom, ha az Ő nyomában járunk, Őt követjük. 
A jutalom egy része már a földön a miénk. De vajon észrevesszük-e a sok-sok ajándékot a nagy munkálkodásban? A festő is néha hátrébb lép, hogy megszemlélje, amit alkotott.  Mi is gyönyörködjünk néha abban, amit már sikerült az életben "megfestenünk", és vegyük észre, ha valamit elrontottunk! Ilyen megállások idején mindig bontsuk ki az érkezett égi ajándékcsomagot, melyben mindig egy-egy újabb színt találunk, amivel tovább alkothatunk az Isten dicsőségére! Ha javítófestékre bukkanunk a csomagban, akkor adjunk hálát, mert korrigálhatjuk a hibákat a képen.
Jó festegetést mindenkinek!
Bangó M. Klára