[Napi e-vangelium] 2018-05-02

[Evangélium365]

   2018. május 2. - Szerda

   Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi
   szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz
   gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz,
   megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a
   tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is
   bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától,
   ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok
   a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő
   termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem,
   azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik
   és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor
   bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám,
   hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.
   Jn 15,1-8
   Elmélkedés:
   Jézus hasonlata a szőlőről nem előzmények nélküli az ószövetségben.
   Izajás próféta könyvében arról olvasunk, hogy Izrael népe, a választott
   nép Isten szőlőskertje, amelyet maga Isten gondoz (vö. Iz 5,1-7). Jézus
   kissé más értelemben használja a képet, itt az ő és a tanítványai közti
   kapcsolatot írja le. "Én vagyok az igazi szőlőtő" - mondja magáról.
   Mind az egyének, mind a közösségek számára a természetfeletti élet
   forrása Jézus. Őhozzá kell kapcsolódnunk annak érdekében, hogy Isten
   kegyelme megnyilvánuljon az éltünkben. Mindennek hátterében a mennyei
   Atya áll, akiről Jézus kijelenti, hogy ő a szőlőműves. Ezt úgy kell
   érteni, hogy ő a kezdeményezője annak, hogy a Fiúisten megtestesüljön,
   eljöjjön ebbe a világba, az emberek közé. Tehát az Atya mintegy
   elülteti őt, a szőlőtőt ebben a világban, és az ő követői, az ő
   tanítványai belőle, az ő küldetésének gyümölcseként nőnek ki. Az Atya
   tevékenysége tetten érhető abban is, hogy a terméketlen vesszőket
   lenyesi, a jól termőket pedig megtisztítja a még jobb termés
   reményében.
   A példázatban két felhívást fogalmaz meg Jézus, amelyek a benne való
   megmaradásra és a gyümölcshozásra vonatkoznak, de ez a kettő szorosan
   összetartozik. A keresztény ember legfőbb kötelessége, hogy kitartson
   Krisztus mellett, megmaradjon az ő szeretetében, és ezáltal a
   jócselekedetek gyümölcsét teremje.
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Urunk, Jézus Krisztus! Hisszük, hogy jelen vagy az Oltáriszentségben.
   Hisszük, hogy valóságosan és maradandóan jelen vagy az átváltoztatott
   kenyérben és borban. Hisszük, hogy testedet és véredet adod nekünk,
   amikor szentáldozáshoz járulunk. Hisszük, hogy bennünk való jelenléted
   átalakít minket, hogy hozzád hasonlóvá váljunk. Hisszük, hogy a
   szentáldozás egyesülés veled. Hisszük, hogy a szentáldozás összeköt
   minket egymással is. Egységet teremtő szentség ez. Azáltal, hogy te
   bemutatod áldozatodat és önmagadat az örök élet kenyereként adod
   nekünk, egy új közösséget, az Egyház élő közösségét hozod létre
   belőlünk.


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180502.mp3