[Napi e-vangelium] 2017-05-26

[Evangélium365]

   2017. május 26. - Péntek

   Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom
   nektek: ti majd sírtok és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Ti
   szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor
   szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; de amikor megszülte
   gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember
   született a világra. Így ti is most szomorkodtok ugyan, de majd
   viszontlátlak titeket. Akkor örülni fog szívetek, és örömeteket senki
   sem veszi el többé tőletek. Azon a napon már nem lesz több
   kérdeznivalótok tőlem.
   Jn 16,20-23a
   Elmélkedés:
   Szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul - szól hozzánk Jézus az
   evangéliumban. A Szentírásban a szomorúság egy Istentől távoli életet
   és a bűn állapotát jelenti. Az öröm pedig annak a jele, hogy az ember
   Isten közelségében él és megkapja Istentől azokat az adományokat,
   amelyek szükségesek lelki fejlődéséhez. A bölcs ember kerüli az előzőt
   és keresi Isten közelségét, barátságát. Az apostolok számára a
   szomorúság forrása Jézus közeli távozása. De távolléte nem fog örökké
   tartani, hiszen a halála után harmadnapon feltámad és újra láthatják
   tanítványai. Ez a viszontlátás újra örömmel tölti majd el őket, s ily
   módon valóban örvendezéssé alakul át szomorúságuk.
   A keresztény embernek nincs oka az elkeseredésre és az életuntságra,
   még a nehéz helyzetekben sem, hiszen Isten minden szomorúságunkat és
   elkeseredésünket örömmé tudja változtatni, mégpedig olyan örömmé, ami
   nem múlik el, s amelyet senki sem tud elvenni tőlünk.
   Lelki fejlődésünknek íme ez az útja: Isten szeretetté alakítja át a
   szenvedésünket, s halálunkat, amit mi emberi szempontból a legnagyobb
   szenvedésnek tartunk, a legnagyobb jóvá alakítja át, amikor feltámaszt
   minket, s az örök boldogságnak válunk a részeseivé. Engedjük, hogy
   Isten a lelkünkhöz érjen! Engedjük, hogy szenvedéseinket örömmé
   változtassa!
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Urunk, Jézus Krisztus! Te összegyűjtöd és őrzöd nyájadat, az Egyházat,
   és fáradhatatlanul indulsz az eltévedt bárányok után, hogy visszavezesd
   őket a közösségbe. Ismered és nevén szólítod mindazokat, akik nyájadhoz
   tartoznak. Te vagy a Jó Pásztor, aki a kereszten életedet adtad
   juhaidért, az emberekért. Hívj fiatalokat a papságra, hogy téged
   követve egész életükkel megmutassák a világnak és nekünk szereteted!
   Segíts minket, hogy a papjaid által hirdetett evangéliumhoz méltóan
   éljünk!


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170526.mp3