[Napi e-vangelium] 2017-06-09

[Evangélium365]

   2017. június 9. - Péntek

   Amikor Jézus egy alkalommal a templomban tanított, ezt a kérdést
   vetette fel: "Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Messiás Dávidnak a
   fia? Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: Így szól az Úr az én
   Uramhoz: "Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem
   ellenségeidet." Ha tehát maga Dávid a Messiást Urának nevezi, akkor
   hogyan lehet az ő fia?" A nagy népsokaság szívesen hallgatta Jézust.
   Mk 12,35-37
   Elmélkedés:
   Az előző napok során olyan részleteket olvastunk az evangéliumban,
   amikor a különböző zsidó vallási csoportok képviselői kérdéseket tettek
   fel Jézusnak. Mindhárom kérdésre Jézus rendkívül találóan válaszol,
   amely azt bizonyítja a kérdezők számára, hogy az Úr valóban jól ismeri
   a törvényeket és az írásokat. Bár a kérdezők Mesternek szólítják Jézust
   és elismerően állítják róla, hogy az igazsághoz hűen tanítja az Isten
   útját, mégis mindezt inkább gúnynak szánták, mintsem dicséretnek. A
   válaszok alapján viszont meggyőződhettek Jézus bölcsességéről,
   tanításának erejéről, ezért el is hallgatnak. A legfőbb parancsról
   szóló kérdéssel ez a sorozat lezárul, majd pedig fordul a helyzet,
   Jézus tesz fel kérdést nekik. Bár az evangélista nem nevezi meg a
   címzetteket és választ sem ad senki, mégis jogosan állíthatjuk, hogy az
   Úr kérdései azokhoz szólnak, azokat akarja próbára tenni, akik őt
   faggatták korábban. A kérdés így hangzik: "Hogyan mondhatják az
   írástudók, hogy a Messiás Dávidnak a fia?" Ebből kitűnik, hogy nem csak
   a Messiásról szóló jövendöléseket ismeri, hanem az írástudók
   magyarázatát is ezekről a jövendölésekről. A kérdésre nem ad senki
   választ, amely a hitetlenség jele.
   Nekünk viszont érdemes megfogalmaznunk valamilyen választ arra a
   kérdésre, hogy hisszük-e azt, hogy Jézus a Megváltó?
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Légy kegyes gyermekeidhez, isteni Nevelőnk! Add, hogy parancsaid
   hűséges követői legyünk, a Te képmásodra hasonlítsunk, és amennyire
   rajtunk áll, Téged mint jóságos Istent, és ne mint kérlelhetetlen bírót
   ismerjünk meg. Hadd éljünk a Te békédben, és jussunk el a Te Városodba!
   A kimondhatatlan bölcsességben akarunk élni nappal és éjjel, az utolsó
   ítélet napjáig dicsérettel Neked hálát adni. Minden jóért, szépért,
   bölcsért, igazért Neked legyen tisztelet örökké. Ámen.
   Alexandriai Szent Kelemen


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170609.mp3