[Napi e-vangelium] 2017-01-29

[Evangélium365]

   2017. január 29. – Évközi 4. vasárnap

   Abban az  időben:  Jézus,  látva  a  tömeget,  fölment  a  hegyre,  leült,
   tanítványai pedig köréje  gyűltek. Akkor szólásra  nyitotta ajkát, és  így
   tanította őket:
   „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
   Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
   Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
   Boldogok, akik  éhezik és  szomjazzák az  igazságot, mert  ők  kielégítést
   nyernek.
   Boldogok az  irgalmasok,  mert nekik  is  irgalmaznak. Boldogok  a  tiszta
   szívűek, mert meglátják Istent.
   Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
   Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
   Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak  titeket és üldöznek, ha  hazudozva
   mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
   Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.”
   Mt 5,1-12a

   Elmélkedés:

   A boldogságok helye
   Évekkel ezelőtt, egy németországi zarándoklat alkalmával felkerestük Szent
   István király feleségének, Boldog Gizellának sírját Passauban. A szentmise
   és az ebéd után lehetőség volt egyéni városnézésre, melynek során betértem
   egy  könyvesboltba,  mert  egy  gyógynövényekkel  is  foglalkozó   kertész
   ismerősöm még az  indulás előtt  megkért, vigyek  neki valamilyen  könyvet
   Bingeni Szent Hildegárdról.  Emlékezetem szerint  talán akkortájt  kezdtek
   divatossá válni  a rupertsbergi  bencés apácakolostor  apátnőjének  művei.
   Hildegárd a XII.  században, a  keresztes háborúk idején  élt, a  középkor
   egyik legnagyobb  női szentje.  Legjelentősebb műve  misztikus  látomásait
   foglalja össze. Bölcs  meglátásai miatt  számos világi  és egyházi  vezető
   kérte tanácsát  különböző  ügyekben.  Több  száz  olyan  levél  maradt  az
   utókorra, amelyeket  Hildegárd ilyen  esetekben  írt. Írásai  között  több
   olyan  mű  is   található,  amelyek  a   természettel  és  a   természetes
   gyógyítással foglalkoznak. Szent Hildegárd elgondolása szerint a gyógyulás
   elképzelhetetlen Isten segítsége nélkül. A testi betegségeket úgy  érdemes
   gyógyítani, ha a  lelki sebeket is  gyógyítjuk. A gyógyítással  foglalkozó
   művei lettek  az  utóbbi időben  divatossá,  és mostanában  szinte  minden
   kolostori könyvesboltban  vagy ajándékboltban  megtalálhatóak. Én  viszont
   annak idején nem egy egyházi boltba tévedtem be, ezért az eladó segítségét
   kértem. Ő pedig kis  gondolkodás után nem  az egyházi, vallási,  teológiai
   könyvek polcához, de nem is a biológiával vagy gyógynövényekkel foglalkozó
   könyvek részlegéhez vezetett, hanem egy olyan polchoz, melynek tetején  az
   ezotéria szó szerepelt. Meglepődtem és elmosolyodtam a meglátásom  szerint
   sikertelen választáson,  mert itt  biztosan nem  kerestem volna  Hildegárd
   műveit. Úgy tűnt nekem, hogy  a könyvesbolt tulajdonosai annak idején  nem
   nagyon tudták elhelyezni Szent Hildegárd munkásságát.
   A példát azért említem,  mert Jézus boldogság-mondásaival kapcsolatban  is
   mintha hasonló volna  a helyzet.  Még a  vallásukat gyakorló  keresztények
   számára sem  könnyű e  mondások értelmezése  és főként  nem azok  megélése
   életükben. Úgy tűnik, hogy két évezred óta keressük ezen ellentmondásosnak
   tűnő kijelentések  helyét az  Egyházban és  személyes életünkben.  Sokszor
   szinte teljesen  értelmezhetetlenek  számunkra az  Úr  kijelentései,  mert
   egészen  más  elképzeléseink  vannak  az  emberi  boldogságról  és  főként
   személyes boldogságunkról. Miért volnának boldogok a szegények, a sírók, a
   szelídek, az éhezők és a szomjazók  vagy éppen az irgalmas szívűek?  Miért
   volnának  boldogok  az   üldözöttek  vagy   azok,  akiket   igazságtalanul
   megvádolnak?  Bár  a  fiatalok  a   karriert,  a  hírnevet  és  a   vagyon
   gyarapodását nevezik meg általában,  mint személyes boldogságuk  érdekében
   elérendő célt,  a hosszabb  kutatások egyértelműen  azt bizonyítják,  hogy
   ezek nem  tudnak  igazán  senkit sem  boldoggá  tenni.  A  boldogság-érzet
   kialakulásában és erősödésében inkább  a személyes kapcsolatoknak és  azok
   minőségének van jelentős  szerepe. Ha  megértéssel vagyunk  mások felé  és
   békességre  törekszünk  embertársainkkal,  ha  készek  vagyunk  önzetlenül
   segíteni felebarátainknak, akkor valóban boldognak érezzük magunkat.
   Jézus kijelentései  megadják a  választ  arra a  kérdésre, hogy  miért  az
   általa felsoroltak az igazán boldogok. Azért, mert nem a földi  kincsektől
   vagy evilági javaktól várják  boldogságukat, hanem Istentől. Isten  vezeti
   el őket a mennyek országába, ő ad nekik vigasztalást, ő mutatja meg  nekik
   irgalmát és ő tárja fel önmagát előttük. Ha azt szeretnénk, hogy  Istennek
   helye legyen  az életünkben,  akkor induljunk  el a  Jézus által  javasolt
   boldogságok útján!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus! Te  nem csupán hirdetted  a boldogság útját,  hanem
   élted is. A boldogságot az  jelentette számodra, hogy engedelmeskedtél  az
   Atyának és szolgáltad az embereket. Minket is arra hívsz, hogy kövessük  a
   te utadat, kövessünk téged.  Bizalom nélkül nem  tudunk elindulni ezen  az
   úton. Hinnünk kell a hihetetlenben, s  bíznunk kell abban, hogy Isten  jót
   akar nekünk, boldogságunkat és  üdvösségünket akarja. Bíznunk kell  abban,
   hogy ez az  út mindig  biztosabb, mint a  mi emberi  útjaink, hiszen  azok
   sokszor kudarcba és boldogtalanságba vezetnek. Segíts minket, Urunk,  hogy
   veled éljünk és veled járjuk a boldogság útját!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170129.mp3