[Napi e-vangelium] 2017-02-15

[Evangélium365]

   2017. február 15. – Szerda

   Jézus és tanítványai  egy alkalommal Betszaidába  érkeztek. Ott egy  vakot
   vezettek hozzá, és  kérték, hogy érintse  meg. Ő kézen  fogva kivezette  a
   vakot a faluból. Aztán nyállal  megnedvesítette szemét, rátette kezét,  és
   megkérdezte: „Látsz-e  valamit?” Az  fölnézett, és  így szólt:  „Látom  az
   embereket. Olyanok, mintha a fák járkálnának.” Erre ismét rátette kezét  a
   vak szemére.  Most már  tisztán kezdett  látni, és  úgy meggyógyult,  hogy
   élesen látott  mindent.  Ezután  hazaküldte,  és  meghagyta  neki:  „Erről
   senkinek se beszélj a faluban!”
   Mk 8,22-26

   Elmélkedés:

   Jézus újabb  csodájának  helyszíne  a Galileai-tenger  vagy  más  néven  a
   Genezáreti-tó  északi   partján  fekvő   település,  Betszaida.   Korábban
   gyógyított már meg béna embert, űzött ki ördögöket, visszaadta az  érthető
   beszéd és a hallás képességét a  dadogva beszélő süketnek, most pedig  egy
   vak embert ajándékoz meg a  látás képességével. Betegsége miatt az  illető
   képtelen arra, hogy önmaga menjen Jézushoz, minden bizonnyal  családtagjai
   vagy ismerősei vezetik  a faluba  érkező Jézushoz.  Tudhatnak tehát  Jézus
   csodákra képes isteni erejéről, s arról is lehet ismeretük, hogy a legtöbb
   esetben érintése által történnek a gyógyulások. Érdekes, hogy nem  mondják
   meg pontosan, hogy mit kérnek, mit várnak Jézustól, de ez szükségtelen  is
   a betegség, a vakság természete miatt, hiszen Jézus rögtön láthatja,  hogy
   milyen baja van a hozzá vezetett személynek. Azt kérik csupán, hogy  Jézus
   érintse meg a vakot, s ez a kérésük nyilvánvalóan Jézus isteni képességébe
   vetett hitük jele.
   Jézus ez esetben sem  akar cselekedni a nagy  nyilvánosság előtt, ezért  a
   falun kívülre vezeti a  vakot és ott gyógyítja  meg. Maga a gyógyítás  nem
   egyetlen  pillanat  alatt,  hanem  két  fázisban  történik,  először  csak
   homályosan, majd tisztán kezdett  látni a szemevilágát visszanyerő  ember,
   amely a hitre jutás fokozatosságára utalhat.
   Uram, Jézus, nyisd meg szememet, hogy felismerjelek téged, az Isten Fiát!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus  Krisztus!  Te  az alázatos,  bizakodó,  gyermeki  lelkületet
   állítod  elénk  példaként,  s  ezzel  megmutatod  számunkra  az  utat,   a
   lehetőséget, amely  az üdvösségre  vezet.  Nem másokhoz  akarjuk  magunkat
   hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az  ő
   akarata szerint éljünk. Az Atya  által számunkra kijelölt úton  szeretnénk
   járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten  dicsőségét
   szeretnék szolgálni szavainkkal, tetteinkkel  és egész életünkkel.  Taníts
   bennünket a  gyermeki  bizalomra! Taníts  minket  keresztünk  hordozására!
   Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170215.mp3