[Evangelium] 2016-09-28

[Evangelium mindennap]

   2016. szeptember 28. – Szerda

   Amikor már közel  voltak Jézus szenvedésének  és megdicsőülésének  napjai,
   elhatározta, hogy tanítványaival  Jeruzsálembe megy.  Történt pedig,  hogy
   útközben valaki  így  szólt hozzá:  „Követlek,  bárhová mégy.”  Jézus  így
   válaszolt:  „A  rókának  van  odúja,  az  ég  madarainak  fészke,  de   az
   Emberfiának nincs hová fejét lehajtania.”
   Egy másikat Jézus szólított fel: „Kövess engem!” Az így válaszolt:  „Uram,
   engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat.” „Hagyd a  holtakra,
   hadd temessék el halottaikat – mondta neki –, te pedig menj, és hirdesd az
   Isten országát.”
   Egy harmadik ezt mondta neki: „Uram,  követlek téged, de engedd meg,  hogy
   előbb elbúcsúzzam a családomtól.” Jézus  így válaszolt: „Aki kezét az  eke
   szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.”
   Lk 9,57-62

   Elmélkedés:

   A hivatás  lényegére  mutat rá  az  a  jézusi kijelentés,  amelyet  a  mai
   evangéliumban olvasunk:  „Aki  kezét  az  eke  szarvára  tette,  és  mégis
   hátratekint,  nem  alkalmas  az   Isten  országára.”  Bár   előszeretettel
   alkalmazza az igehirdetés  ezt a  mondást kifejezetten  a papi  hivatásra,
   mégis helyesebb, ha emberi hivatásunk lényegi mozzanatát látjuk meg benne.
   Bármilyen tevékenységet kezdünk  is el,  annak végzése  során a  feladatra
   kell összpontosítanunk és nem engedhetjük, hogy figyelmünk  szétszóródjon,
   más dolgokra terelődjön. A munka eredményéhez és hatékonyságához  egyaránt
   szükséges ez. A bibliai  időkben a szántást  nem gépekkel végezték,  hanem
   állatok segítségével. Az embernek  az volt a  feladata, hogy irányítsa  az
   állatot, amely az ekét  húzta. Ha nem erre  figyelt, hanem hátrafelé,  más
   irányba nézegetett, akkor az állatok mentek a maguk feje után.
   Minden ember hivatása,  hogy törekedjen az  életszentségre és az  üdvösség
   elnyerésére. Mindegy, hogy valaki kétkezi munkás vagy értelmiségi, fizikai
   vagy szellemi  dolgozó,  a  keresztény  emberben  megvan  ez  a  törekvés.
   Életcélunk, hogy Isten  kedves gyermekei legyünk,  az ő parancsai  szerint
   éljünk, s mindennek jutalmaként részünk legyen az örök életben. Ezt a célt
   sosem szabad szemünk elől tévesztenünk.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus! Tisztán látjuk, hogy korunkban milyen nagy  szükség
   van evangéliumod jó  magjára, amely  termést hozhat  az emberi  szívekben.
   Támogass és  lelkesíts bennünket,  hogy ne  féljünk tanúságot  tenni a  te
   tanításodról és a te személyedről, hiszen benned mindenki felismerheti  az
   igazságot. Segítsd munkánkat  és szolgálatunkat,  hiszen minden  növekedés
   egyedül neked köszönhető!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160928.mp3