[Evangelium] 2016-09-20

[Evangelium mindennap]

   2016. szeptember 20. – Kedd

   Jézus egyszer egy házban tanított, amikor odajöttek anyja és rokonai, de a
   tömeg miatt nem tudtak  bejutni hozzá. Ekkor  jelentették neki: „Anyád  és
   rokonaid kint állnak, és látni akarnak.”  Ő azonban így válaszolt: „Az  én
   anyám és  rokonaim azok,  akik  Isten igéjét  hallgatják, és  tettekre  is
   váltják!”
   Lk 8,19-21

   Elmélkedés:

   Az elmúlt  napokban szó  volt  arról, hogy  miért fontos  számunkra  Isten
   szavának hallgatása és befogadása,  s azt is  megemlítettük, hogy Jézus  a
   tanításának megtartását, cselekedetekre váltását  várja követőitől. A  mai
   részlet ez utóbbihoz kapcsolódik témájában. Jézus kijelenti: „Az én  anyám
   és rokonaim azok, akik Isten  igéjét hallgatják, és tettekre is  váltják!”
   Félreértés  volna  a  szöveget  úgy  értelmezni,  hogy  édesanyját,  saját
   rokonságát tagadja meg Jézus, s  helyettük inkább a tanítását  hallgatókat
   tekinti családjának. Sokkal inkább  arról van szó,  hogy a hozzá  tartozók
   körét tágítja ki  az Úr ezzel  a kijelentésével. Mi  is az ő  családtagjai
   lehetünk,  ha  figyelünk   szavára  és  készek   vagyunk  azt   életünkben
   megvalósítani.
   Érdemes itt kitérnünk az isteni szó ígéret jellegére. Önmagában az a tény,
   hogy Isten szóba áll az emberrel, beszél velünk és szavában közli önmagát,
   azt jelzi,  hogy  valamit adni  szeretne  nekünk, mégpedig  önmagát  adja.
   Mindez azonban  a  földi  élet  során, amíg  testben  élünk  a  hit  által
   történik. Nem  látjuk  Istent  a  maga  teljes  valóságában,  csak  szava,
   kinyilatkoztatása által  ismerjük meg  és a  hit által  közeledünk  hozzá,
   vagyunk kapcsolatban  vele.  Isten  azonban  tesz  egy  ígéretet.  Megígér
   valamit, ami most még nem osztályrészünk, de amiben majd részesülhetünk  a
   jövőben. Az  ígéret ez:  aki a  földi  életben szava  által, a  hit  által
   megismeri Istent,  az teljes  valóságában, „szemtől  szemben” láthatja  az
   örök életben.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, Atyánk, add,  hogy senkit meg  ne botránkoztassunk  szavainkkal,
   tetteinkkel. Segíts,  hogy  életünk erősítője  legyen  társaink  életének,
   akikkel együtt járunk  az úton. Add,  hogy mindig világosan  lássuk, mi  a
   teendőnk, s  add, hogy  mindent el  tudjunk vetni  magunktól, ami  nem  az
   életre, hanem a pusztulásra vezet.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160920.mp3