[Evangelium] 2016-05-12

[Evangelium mindennap]

   2016. május 12. – Csütörtök

   Abban a időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám,
   nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni
   fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy  és
   én tebenned, úgy legyenek ők is  mibennünk, és így elhiggye a világ,  hogy
   te küldtél engem.  Megosztottam velük a  dicsőséget, amelyet nekem  adtál,
   hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy
   így ők is  teljesen egyek legyenek,  s megtudja a  világ, hogy te  küldtél
   engem, és szereted őket,  amint engem szerettél.  Atyám! Azt akarom,  hogy
   akiket  nekem  adtál,  ott  legyenek  velem,  ahol  én  vagyok  s   lássák
   dicsőségemet, amelyet  nekem  adtál, mivel  már  a világ  teremtése  előtt
   szerettél engem. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek,  s
   ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük nevedet, és
   ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz,  bennük
   legyen, és én is őbennük legyek.
   Jn 17,20-26

   Elmélkedés:

   A mai evangéliumban  tovább olvassuk Jézusnak  az utolsó vacsorán  mondott
   imáját,  amelyet  az  Atyához  címzett.  Az  előzményekben   apostolaiért,
   tanítványaiért  imádkozott,  most  pedig  azokért,  akik  az  ő  szavukra,
   tanúságtételükre hinni fognak  benne, követőivé válnak.  A mi Urunk  tehát
   előrelátó módon gondol  mindazokra, akik az  ő közösségéhez, az  Egyházhoz
   kapcsolódnak. A későbbi korok hívői sincsenek tehát rosszabb helyzetben  a
   hit útján járva, mint az egykori  tanítványok, akik Jézus kortársai és  az
   események szemtanúi voltak. Az Úr minket is belefoglalt imájába.
   Az imának  ez a  részlete két  dologról tanúskodik.  Egyrészt arról,  hogy
   Jézus közösséget akar. Azt akarta, hogy az Egyház közössége folytassa az ő
   szolgálatát, amely az igazság hirdetését és a szeretetszolgálatot egyaránt
   jelenti. Másrészt  azt az  üzenetet hordozza,  hogy az  Úr meg  van  arról
   győződve, hogy amíg ez  a világ létezik, addig  lesznek követői a  földön.
   Más vallások  térhódítását  látva  sok  keresztény  ember  nyugtalankodik,
   aggódik napjainkban:  vajon nem  tűnik el  a kereszténység?  Jézus  szavai
   alapján biztosan állíthatjuk: ha életünk igazi tanúságtétel, ha  kitartunk
   a  békességben  és  ha   szeretettel  szolgáljuk  embertársainkat,   akkor
   vallásunk megmarad, és jel lesz az idők végéig. Isten velünk van!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Drága Vigasztalónk!  Téged küldött  el a  mi Urunk,  Jézus Krisztus,  hogy
   miután ő elmegy  tőlünk, te  légy velünk életünk  minden pillanatában,  te
   erősíts minket és vezess az igazságra, te irányítsd lépteinket, hogy le ne
   térjünk arról  a keskeny  útról, amelyet  ő jelölt  ki nekünk.  Szentlélek
   Úristen! Szent adományaidból kérünk, bőségesen juttass nekünk, hogy azokat
   felhasználva minél buzgóbban  munkálkodhassunk Isten országának  építésén.
   Te légy  velünk,  amikor imádkozunk,  te  légy köztünk,  amikor  az  Úrnak
   énekelünk, és akkor is, amikor az ő szent nevét dicsőítjük! Kérünk, segíts
   minket terjeszteni  az  evangéliumot!  Segítsd  szélesre  tárnunk  szívünk
   kapuját, hogy amikor  az örömhír boldogságáról  beszélünk másoknak, ők  is
   megérezhessék az Isten végtelen  szeretetét! Szentlélek Istenünk! Jöjj  el
   szívünkbe, áradj szét lelkünkben!

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160512.mp3