[Evangelium] 2016-03-11

[Evangelium mindennap]

   2016. március 11. – Péntek

   A  csodálatos  kenyérszaporítást  követő   viták  után  Jézus   Galileában
   működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére  törtek.
   Közeledett a  zsidók  Sátoros-ünnepe. Miután  rokonai  elzarándokoltak  az
   ünnepre, Jézus is fölment utánuk  Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan,  hanem
   titokban. Amikor  a templomban  tanítani  kezdett, a  jeruzsálemiek  közül
   néhányan  ezt  kérdezték:  „Nemde  ő  az,  akit  halálra  keresnek:   íme,
   nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők
   is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A  Messiásról
   pedig, ha majd  eljön, senki sem  tudja, honnan való.”  Erre Jézus, aki  a
   templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt  is
   tudjátok, honnan vagyok. Én nem  magamtól jöttem. Az Igaz (Isten)  küldött
   engem, akit ti nem  ismertek. Én viszont ismerem,  mert tőle vagyok, és  ő
   küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá
   kezet, mert még nem jött el az ő órája.
   Jn 7,1-2.10.25-30

   Elmélkedés:

   Az előző  napok evangéliumaiban  olyan részleteket  olvastunk,  amelyekben
   Jézus a mennyei Atya Fiának és küldöttének nevezte magát. Ezt a  sorozatot
   folytatja a mai  szövegrészlet, amelyben  újra kijelenti, hogy  ő az  igaz
   Isten küldötte. Mostani szavainak az ad különös jelentőséget, hogy mindezt
   a jeruzsálemi templomban,  a mennyei  Atya házában teszi.  A templom  nagy
   jelentőséggel bírt a zsidó emberek  vallási életében. Isten lakóhelye  ez,
   az istentisztelet és az áldozatok helye. Az igaz Isten imádásának helye az
   emberek számára.  Jézust  itt  mutatták  be  Istennek  a  születése  utáni
   negyvenedik  napon.  Ő  is  ide   zarándokolt  fel  évente  legalább   egy
   alkalommal, miként erről tanúskodik az az esemény, amikor 12 éves  korában
   itt találja  meg  őt édesanyja,  Mária  és nevelőapja,  Szent  József  egy
   zarándoklat után  néhány nappal.  Ezt a  templomot tisztítja  meg Jézus  a
   méltatlan cselekedetektől, kiűzve a kereskedőket. Jézus számára a  templom
   a tanítás helye, s neki joga van Atyja házában tanítani. Számára ez a hely
   olyan, ahol kijelentheti a vallási vezetők és az egész nép előtt azt, hogy
   ő annak az Istennek a Fia, akié ez az épület. Nem titokban beszél, hanem a
   nagy nyilvánosság előtt.
   Ma örömmel megyek a  templomba, az Isten házába  és szívesen időzöm  Isten
   jelenlétében.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Mindenható  Úristen,   aki   gondviselésed  eszközéül   gyarló   embereket
   választasz,  ily   módon  is   kitünteted   isteni  hatalmadat   a   világ
   kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a
   legfőbb hatalmasságot és  minden hatalom kútfejét:  annak általad  rendelt
   egyházi és világi képviselőit  köteles engedelmességgel tiszteljem, s  így
   isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160311.mp3