[Evangelium] 2016-03-01

[Evangelium mindennap]

   2016. március 1. – Kedd

   Abban  az  időben  Péter  odament  Jézushoz,  és  megkérdezte:  „Uram,  ha
   testvérem  vétkezik  ellenem,  hányszor  kell  megbocsátanom  neki?  Talán
   hétszer?” Jézus így  felelt: „Nem mondom,  hogy hétszer, hanem  hetvenszer
   hétszer!
   A mennyek  országa  olyan,  mint  amikor  egy  király  el  akart  számolni
   szolgáival.  Amikor  elkezdte,   odahozták  egyik   adósát,  aki   tízezer
   talentummal  tartozott.   Mivel  nem   volt  miből   megfizetnie,  az   úr
   megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és  mindenét,
   amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és
   úgy kérlelte:  Légy  türelmes irántam,  mindent  megfizetek! Az  úr  szíve
   megesett a  szolgán:  szabadon bocsátotta  őt,  sőt még  az  adósságát  is
   elengedte.
   A szolga  kiment,  és  találkozott egyik  szolgatársával,  aki  neki  száz
   dénárral  tartozott.  Elkapta  és  fojtogatni  kezdte:  Add  meg,   amivel
   tartozol! Szolgatársa  térdre hullott  előtte és  kérlelte: Légy  türelmes
   irántam, mindent megfizetek!  De ő  nem engedett, hanem  ment és  börtönbe
   vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
   Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az  úr
   akkor magához hívatta  őt, és így  szólt hozzá: Te  gonosz szolga!  Amikor
   kérleltél, én  minden tartozásodat  elengedtem  neked. Nem  kellett  volna
   neked is  megkönyörülnöd  szolgatársadon,  mint  ahogy  én  megkönyörültem
   rajtad? És az úr  nagy haraggal átadta  őt az őröknek,  míg meg nem  fizet
   mindent, amivel tartozik.
   Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem  bocsát
   mindegyiktek a testvérének.”
   Mt 18,21-35

   Elmélkedés:

   Jézus  tanításának  egyik  fő   témája  az  irgalmasság,  a   megbocsátás.
   Példabeszédek sora szól erről, gondoljunk  csak az elveszett bárányról,  a
   tékozló fiúról  vagy az  irgalmas  szamaritánusról szóló  hasonlatokra.  E
   példázatok egyrészt bemutatják Istent, aki jelen van a világban, megbocsát
   az embernek, ugyanakkor az irgalomban gazdag Isten minden embert arra hív,
   hogy  bocsásson   meg  embertársának.   Ilyen  módon   Jézus   tanításában
   összekapcsolódik Istennek az emberek felé áradó irgalma, az emberek egymás
   iránti megbocsátásával. Ez a gondolat jelenik meg a mai evangéliumban  is.
   A történetben szereplő király rendkívül nagy összegű tartozást engedett el
   egyik szolgájának, aki ezt követően  gonosz módon viselkedett, és még  egy
   csekélynek számító  tartozást sem  volt hajlandó  elengedni egy  társának.
   Hamar megfeledkezett arról, hogy mennyire irgalmas volt hozzá a király.
   Jézus nem  egyszerűen azzal  a  szándékkal mondja  el a  történetet,  hogy
   kinyilatkoztatást adjon az irgalmas Istenről, hanem tanítása  felszólítást
   jelent a hallgatóság számára. Akkor lépünk az evangéliumi erkölcs  útjára,
   ha mi magunk is gyakoroljuk az irgalmasságot. Minden megbocsátás mögött  a
   szeretet és a nagylelkűség húzódik meg.
   Ma azok felé is kinyilvánítom a megbocsátást, akik észre sem veszik,  hogy
   valamivel megbántottak vagy nem kérnek tőlem bocsánatot.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenem, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin
   úgysem változtathatok!  Adj  bátorságot, hogy  változtassak  azon,  aminek
   megváltoztatására képes vagyok! És  adj bölcsességet, hogy mindig  tudjam,
   mi a különbség a kettő között.

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160301.mp3