[Evangelium] 2016-06-03

[Evangelium mindennap]

   2016. június 3. – Péntek, Jézus szentséges szíve

   Abban az időben: Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Ha közületek valakinek
   száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet
   a pusztában, és nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha
   megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait  és
   szomszédait, és  azt  mondja  nekik:  Örüljetek  velem,  mert  megtaláltam
   elveszett juhomat! Mondom nektek, éppen  így nagyobb öröm lesz a  mennyben
   egy megtérő bűnösön,  mint kilencvenkilenc igazon,  akinek nincs  szüksége
   megtérésre.”
   Lk 15,3-7

   Elmélkedés:

   A jó és a  rossz, az életszentség  és a bűn  vonzásában élő ember  sokszor
   megtapasztalja saját  gyengeségét,  sebezhetőségét.  De  a  küzdelmet  nem
   akarja feladni, mert a  tét az üdvösségre vagy  a kárhozatra jutás,  ezért
   érzi személyes felelősségét örök sorsával kapcsolatban. És mit tesz Isten,
   aki látja az ember esendőségét?  Nem hagy bennünket magunkra, mert  látja,
   hogy nélküle  elbuknánk és  ezzel  semmivé foszlana  az a  szándéka,  hogy
   minden ember eljusson hozzá az  örök üdvösségre. Isten segítsége az  ember
   számára,  mindannyiunk  számára  megmutatkozik  Jézus  Krisztus   megváltó
   kereszthalálában és abban, hogy Isten irgalmas Atyaként megbocsát  nekünk,
   bűnös gyermekeinek. Nem  utasít el bennünket,  hanem megmentésünkre  siet,
   ahogyan a pásztor elindul, hogy  megkeresse az elveszett bárányt,  ahogyan
   erről a mai evangéliumban olvasunk.
   Jézus szentséges  szívének  ünnepe azt  az  üzenetet hirdeti,  hogy  Isten
   felelősséget  érez  irántunk,  törődik  velünk,  a  megmentésünkre   siet.
   Elfelejti bűnös múltunkat, azaz megbocsát, és egyúttal elindít minket  egy
   új úton, így lehetőséget kapunk, hogy  a jövőben neki tetsző módon  éljünk
   és neki engedelmeskedjünk. Isten szándéka az, hogy az örök életre jussunk.
   És mi az én szándékom? Milyen cél vezet engem életem során?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus! Te mindig meghallgatsz minket, bár emberi  szavaink
   nélkül is tudod, hogy mire van szükségünk lelki fejlődésünkhöz. Hittel  és
   bizalommal fordulunk hozzád, és kérünk,  hogy adj meg nekünk mindent,  ami
   üdvösségünkre szolgál! Köszönettel és hálával tartozunk neked azért,  mert
   gondunkat viseled,  és  segítesz  minket, hogy  eljussunk  az  üdvösségre.
   Szeretnénk, ha tanításod jó talajra hullna a szívünkben! Add, hogy  mindig
   nyitott szívvel hallgassunk  téged és tanításodat  életre váltsuk!  Segíts
   minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160603.mp3