[Evangelium] 2016-06-02

[Evangelium mindennap]

   2016. június 2. – Csütörtök

   Abban az  időben: Egy  írástudó megkérdezte  Jézustól: „Melyik  az első  a
   parancsok közül?” Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr a
   mi Istenünk, az egyetlen Úr.  Szeresd Uradat, Istenedet teljes  szívedből,
   teljes lelkedből, teljes  elmédből és  minden erődből!  A második  hasonló
   ehhez:  Szeresd  felebarátodat,  mint  önmagadat!  Ezeknél  nincs  nagyobb
   parancsolat.”
   Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő  az
   Egyetlen, és  hogy  rajta kívül  nincs  más. És  azt  is, hogy  őt  teljes
   szívünkből, teljes elménkből és  teljes erőnkből szeretni,  embertársunkat
   pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy  véres
   áldozatnál.” Jézus  az okos  felelet hallatára  megdicsérte az  írástudót:
   „Nem jársz messze Isten  országától.” Ezután több  kérdést már nem  mertek
   neki föltenni.
   Mk 12,28b-34

   Elmélkedés:

   Az adófizetésről és  a feltámadásról  szóló vitákat  újabb kérdés  követi,
   amely a  legfőbb  parancsról  szól. Márk  evangélista  leírása  nem  tűnik
   annyira vitának,  mint  a  Máté  evangélista  szerinti  változat.  Márknál
   valójában Jézus és az őt  kérdező írástudó egyetért, egészen  barátságosan
   beszélgetnek egymással  arról, hogy  az Isten  iránti szeretet  a  legfőbb
   törvény, valamint a felebaráti szeretet.
   A liturgikus  használatra  szánt  változat sajnos  elhagyja  azt  a  rövid
   bevezetőt  amelyből,   kiderül,  hogy   a  kérdező   írástudó  tanúja   az
   előzményeknek,  azaz  jelen  volt   a  korábbi  vitáknál,  amelyek   során
   megtapasztalta Jézus bölcsességét. Jézus okos feleletei arra indítják  őt,
   hogy szintén kérdezzen, de feltehetően őt jószándék vezeti. Úgy  vélhette,
   hogy aki  a  ravasz kérdésekre  is  ügyesen  tud válaszolni,  az  neki  is
   bölcsességet fog mondani. Őt az a kérdés foglalkoztatja, hogy a több  száz
   mózesi törvény közül vajon melyik a legfontosabb, s kérdése hátterében  az
   állhatott, hogy még az írástudók sem  könnyen igazodtak el a törvények  és
   parancsok rengetegében.
   Isten azért ad  törvényeket az  embereknek, hogy ilyen  módon mutassa  meg
   akaratát, mit kíván  az embertől.  Parancsai azt a  célt szolgálják,  hogy
   segítsenek  minket  az  üdvösség  útján  és  békében,  szeretetben  éljünk
   embertársainkkal.  Ez  az  isteni  szándék  nyilvánul  meg  az  Isten-  és
   emberszeretet kettős parancsában.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, adj készséges szívet, hogy befogadhassunk mindent, ami szép,  jó
   és igaz, s adj  világos látást, hogy  elutasíthassunk mindent, ami  hamis,
   ami rút, ami rossz! Teremts bennünk tiszta szívet Istenünk, hogy jó gazdái
   lehessünk ennek a világnak! Ne  szennyezzenek be minket gonosz  indulatok,
   gyűlölet, harag, viszálykodás! Egyetértést adj nekünk! Add, hogy  fiatalok
   és idősek egyre jobban  megértsük: csak akkor  leszünk igazán emberek,  ha
   tiszta a szívünk!

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160602.mp3