[Evangelium] 2016-07-10

[Evangelium mindennap]

   2016. július 10. – Évközi 15. vasárnap

   Abban az időben:  Egy törvénytudó odalépett  Jézushoz, hogy próbára  tegye
   őt: „Mester  –  szólította meg  –,  mit  tegyek, hogy  elnyerjem  az  örök
   életet?” Jézus így felelt: „Mit mond erről a törvény? Mit olvasol  benne?”
   A törvénytudó így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből,
   teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat  pedig,
   mint saját magadat.” Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél. Tedd  ezt,
   és élni fogsz.”  A törvénytudó  igazolni akarta  magát, ezért  megkérdezte
   Jézustól: „De hát ki az én felebarátom?”
   Jézus történettel  felelt  a  kérdésre: „Egy  ember  Jeruzsálemből  lement
   Jerikóba. Rablók  kezébe került.  Ezek  kifosztották, véresre  verték,  és
   félholtan  otthagyták.  Egyszer  csak  egy   pap  jött  lefelé  az   úton.
   Észrevette, de  elment  mellette.  Azután  egy  levita  jött  arra.  Ő  is
   meglátta, de elment mellette.  Végül egy szamaritánusnak  is arra vitt  az
   útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat
   és bort öntött  sebeire, és  bekötözte, majd  pedig felültette  teherhordó
   állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap  elővett
   két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel  a kéréssel: Viseld gondját, és  ha
   többet költenél rá, visszatérve megadom neked.
   Mit gondolsz, e  három közül  ki volt az  igazi felebarátja  annak, aki  a
   rablók kezébe  került?” A  törvénytudó így  válaszolt: „Aki  irgalmasságot
   cselekedett vele.”  Jézus így  folytatta: „Menj,  és te  is  hasonlóképpen
   cselekedjél!”
   Lk 10,25-37

   Elmélkedés:

   Irgalmasságot akarok
   Egy elbeszélés szerint amikor Isten már megteremtette az égitesteket és  a
   földet, a  tengereket és  a szárazföldet,  a növényeket  és az  állatokat,
   legfőbb teremtménye, az ember  megalkotása előtt elhatározta, hogy  kikéri
   az angyalok véleményét. Elmondta nekik, hogy milyennek gondolja az  embert
   és várta véleményüket  a nagy ötletről.  Elsőként az Igazságosság  angyala
   szólalt meg: ne teremts embert, mert önző lesz, irigység ébred a  szívében
   és igazságtalanul fog bánni másokkal, a többi emberrel. Másodikként a Béke
   angyala mondta el véleményét:  ne teremts embert,  mert harag és  gyűlölet
   ébred benne a másik ember iránt, embertársa ellen fog fordulni,  viszályok
   és háborúk fogják kísérni az emberiség történetét. Hasonló véleményen volt
   az  Igazság  angyala   is:  ne  teremts   embert,  mert  gonoszságból   és
   haszonlesésből elferdíti  az  igazságot, az  érdekei  érvényesítése  miatt
   képes lesz minden  hazugságra, még  ellened is lázadni  fog, de  letagadja
   bűnét. Végül az Irgalmasság angyala jutott szóhoz: teremtsd meg az embert!
   Én  majd  minden   hibája  és  bűne   ellenére  irgalmassá  teszem,   hogy
   könyörülettel forduljon embertársa felé,  miként te, Istenem  könyörületes
   vagy minden teremtményedhez.
   E történet természetesen csak a  képzelet szüleménye, de jól mutatja  azt,
   hogy  milyen  szándékkal  teremtette  meg   Isten  az  embert  és   milyen
   tulajdonságokkal ruházta  fel.  Szükségünk  van arra,  hogy  elnyerjük  az
   irgalmasságot Istentől  és  szükség  van  arra  is,  hogy  gyakoroljuk  az
   irgalmasságot  embertársaink   felé.   Jézus  ezt   így   fogalmazza   meg
   tanítványaihoz, követőihez intézett kérésében: „Legyetek irgalmasok, amint
   Atyátok is irgalmas”  (Lk 6,36).  Szent Ágoston püspök  mondta: ha  valaki
   abban a  meggyőződésben  ringatja  magát, hogy  az  isteni  írásokat  vagy
   azoknak csak  valamely részét  is  megértette, de  az Isten  és  felebarát
   iránti kettős szeretet  mégsem növekszik  benne e  megértése által,  akkor
   bizony még nem értette meg azokat. Ez utóbbi, tehát a felebaráti  szeretet
   nem hangzatos szavakban mutatkozik meg leginkább, hanem abban, hogy készek
   vagyunk megbocsátani embertársainknak,  akik megbántanak vagy  megsértenek
   minket. A  szeretet nevében  végzett mindenféle  jócselekedet csak  álruha
   számunkra, ha megtagadjuk a másik embertől az irgalmasságot és nem vagyunk
   hajlandóak megbocsátani neki. A  szeretet útján semmilyen  jócselekedettel
   nem   helyettesíthető   az,    hogy   teljes   szívünkből    megbocsássunk
   embertársunknak és elfelejtsük bűnét.
   Miért  bocsássunk   meg  felebarátunknak?   Miért  gyakoroljuk   vele   az
   irgalmasságot? Tegyük ezt mindenekelőtt hálánk kifejezéseként azért,  mert
   Isten is megbocsát nekünk. Tegyük azért, hogy méltók legyünk Isten további
   irgalmára és  ne tagadja  meg  ezt tőlünk  a mi  irgalmatlanságunk  miatt.
   Tegyük azért, hogy a végső ítéleten Isten irgalmas legyen hozzánk.  Tegyük
   azért,  hogy  embertársunk,   akinek  megbocsátunk,  megszabaduljon   bűne
   terhétől. Tegyük azért, hogy ledöntsük azokat a válaszfalakat, amelyeket a
   bűn emel közénk.
   Isten  végtelenül   irgalmas  és   nem   zárja  ki   irgalmából   egyetlen
   teremtményét, egyetlen  gyermekét sem.  Irgalmas szívvel  vár ránk,  várja
   megtérésünket, várja  hazatalálásunkat. Máskor  pedig utánunk  jön,  keres
   minket,  figyelmeztet  bűneinkre  és  felragyogtatja  számunkra  a   lelki
   megtisztulás lehetőségét.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, irgalmas  Jézus! Mindenfelé  látni a  sok rászorulót  és  szegényt.
   Látjuk, hogy sokan  félrefordítják fejüket és  továbbmennek anélkül,  hogy
   enyhítenék a szenvedők baját. Segíts  minket, hogy soha ne gondoljuk  azt,
   hogy nem tudunk  segíteni vagy  a mi  segítségünk keveset  ér! Adj  nekünk
   erőt, hogy megtegyük azt a keveset,  amire lehetőségünk van! Te azt  kéred
   tőlünk, hogy gyakoroljuk  az irgalmasság  cselekedeteit, legyünk  irgalmas
   szamaritánusok, akik  nem megyünk  el  szó nélkül  embertársaink  mellett,
   hanem a konkrét helyzetekben igazi segítséget adunk. Hisszük, hogy  minden
   jócselekedetet, amit másoknak teszünk, neked tesszük, Urunk.

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160710.mp3