[Evangelium] 2016-07-09

[Evangelium mindennap]

   2016. július 9. – Szombat

   Abban az  időben Jézus  így  szólt apostolaihoz:  Nem különb  a  tanítvány
   mesterénél, sem a szolga uránál. Elégedjék meg a tanítvány azzal, ha olyan
   lesz, mint mestere, és a szolga, ha olyan lesz, mint ura! Ha a családatyát
   Belzebubnak  csúfolják,  mennyivel  inkább  háza  népét?  Ne  féljetek  az
   emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely
   ki ne  tudódnék. Amit  én  sötétben mondok  nektek,  azt ti  mondjátok  el
   világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön! És  ne
   féljetek azoktól, akik a testet megölik,  de a lelket nem tudják  megölni.
   Inkább attól  féljetek,  aki  a lelket  is,  meg  a testet  is  a  pokolba
   taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre
   egy se közülük Atyátok  tudta nélkül! Nektek  pedig minden szál  hajatokat
   számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal  többet értek ti a verebeknél!  Ha
   valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki
   a mennyekben van.  De ha  valaki megtagad engem  az emberek  előtt, én  is
   megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
   Mt 10,24-33

   Elmélkedés:

   Bár  Jézus   beszéde  a   várható  üldözésekről   és  bántalmazásokról   a
   tanítványokat nem tántorította  vissza attól,  hogy elinduljanak  útjukra,
   bizonyára foglalkoztatta őket az a  kérdés, hogy mindennek miért kell  így
   történnie. Erre  ad választ  Jézus kijelentése:  „Nem különb  a  tanítvány
   mesterénél, sem  a  szolga uránál.”  A  tanítvány sorsa  ugyanaz,  mint  a
   Mesteré. Az  üldözéseket azonban  nem  mindenki képes  hősiesen  vállalni.
   Bennük félelem  ébred,  szeretnék  elkerülni a  bántalmazásokat  és  ennek
   érdekében akár meg is tagadhatják hitüket. Jézus arra bátorítja  követőit,
   hogy hitüket félelem  nélkül vallják  meg a  legnehezebb helyzetekben  is.
   Tudniuk kell,  hogy  Isten  kegyelme  segíteni fogja  őket  és  Isten  nem
   feledkezik meg jutalmukról sem.
   Némelyek talán a  hallgatás és a  rejtőzködés könnyebb útját  választanák,
   hogy így elkerüljék az összeütközéseket  a nem hívőkkel. Jézusnak  viszont
   nem ez a szándéka. A hit melletti kitartás és a hit megvallása azt  jelzi,
   hogy a keresztény ember valóban komolyan veszi-e Krisztushoz tartozását és
   értéknek, elérendő célnak tekinti-e  az üdvösséget, amelyet Isten  azoknak
   ígér,  akik  állhatatosan   kitartanak  a  hitben.   Az  üldözések   tehát
   próbatételt jelentenek az emberek számára.  Aki kitart Krisztus mellett  a
   földi életben, az együtt élhet majd Krisztussal a mennyben.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus!  Te vagy a  Jó Pásztor, aki  összegyűjtöd és  őrzöd
   nyájadat, az Egyházat.  Te fáradhatatlanul indulsz  az elveszett  bárányok
   után és visszavezeted őket  a közösségbe. Te  ismered és nevükön  szólítod
   mindazokat,  akik  nyájadhoz  tartoznak.  A  kereszten  életedet  adtad  a
   juhokért,  minden  emberért,  értünk.   Hívj  napjainkban  is   fiatalokat
   szolgálatodra, akik  téged  követve  egész  életükkel  a  te  szeretetedet
   közvetítik az embereknek,  és a  te tanításodat  hirdetik. Segíts  minket,
   hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160709.mp3