[Evangelium] 2016-02-27
Evangelium mindennap
evangelium at lista.hcbc.hu
2016. Feb. 27., Szo, 01:00:06 CET
2016. február 27. – Szombat
Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.
A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll
bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő
példabeszédet mondta nekik:
„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szóit apjához:
Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük
vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment
egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor
mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is
nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az
kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna
gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába
szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én
meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki; Atyám,
vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy
fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és
visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a
szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú
megszólalt: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem
vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz.” Az atya odaszólt a szolgáknak:
„Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az
ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le.
Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és
megkerült.” Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és
megkérdezte: Mi történt? Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt
borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az
idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött és
kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve
szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még
egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most
pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött,
hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De
most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és
most életre kelt, elveszett és újra megkerült.”
Lk 15,1-3.11-32
Elmélkedés:
Szent Lukács evangéliumának 15. fejezetében három olyan példabeszédet
olvashatunk, amelyek Isten irgalmáról szólnak. Az elveszett bárányról, az
elveszett drachmáról (pénzről) és az elveszett (tékozló) fiúról szóló
hasonlatok egyaránt arról tanítanak, hogy az irgalmas Isten keresi
elveszett gyermekeit és kész megbocsátani, visszafogadni mindenkit
szeretetébe. A megtalálás, a visszatalálás öröme visszatérő elem mindhárom
hasonlatban. Az elveszett bárányt megtaláló és a nyájhoz visszavivő
pásztor, az elveszett pénzdarabot kutató és meglelő háziasszony, valamint
a fiára váró és őt szeretettel visszafogadó apa nem akarja örömét magába
zárni, hanem másokat is örvendezésre hívnak.
A három hasonlattal Jézus fokozatosan világítja meg, hogy miről is akar
tanítást adni. Az elsőben egy állat, egy bárány szerepel, a másodikban egy
tárgy, egy pénz, és csak a harmadikban szerepel egy ember. A fokozatosság
abban is megjelenik, hogy sem a bárány, sem a pénz nem tehet arról, hogy
elveszett, a fiú viszont már szabad döntést hoz arról, hogy „elveszik,”
kilép az atyai házból. Az Isten elleni lázadás, az engedetlenség, a bűn
mindig az ember tudatos döntése, választása és nem a véletlen műve. Isten
azt szeretné, ha bűnünket megbánnánk és visszatérnénk hozzá. Ő irgalmas és
mindig örömmel vár minket.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, nyisd fel szememet az imára és taníts engem imádkozni! Nyisd
fel szememet, hogy a szenvedésben ne elviselhetetlen rosszat lássak, hanem
lehetőséget az Istenhez való közeledésre. Vezess engem az ima és a
szenvedés által a megtérés útján!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160227.mp3
További információk a(z) Evangelium levelezőlistáról