[Evangelium] 2016-02-02

[Evangelium mindennap]

   2015. február 2. – Kedd, Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

   Amikor  Mózes  törvénye  szerint  elteltek  Mária  tisztulásának   napjai,
   fölvitték Jézust  Jeruzsálembe,  hogy bemutassák  az  Úrnak, amint  az  Úr
   törvénye előírja: „Minden  elsőszülött fiú az  Úr szent tulajdona”.  Ekkor
   kellett Máriának, ugyancsak az Úr  törvénye szerint, „egy pár gerlét  vagy
   két  galambfiókát”   tisztulási  áldozatul   bemutatnia.  És   íme,   volt
   Jeruzsálemben egy Simeon  nevű férfiú,  egy igaz és  istenfélő ember,  aki
   Izrael  vigaszára  várt,  és  a  Szentlélek  lakott  benne.  A  Szentlélek
   kinyilatkoztatta neki, hogy  nem lát  halált addig,  míg nem  látja az  Úr
   Fölkentjét. A  Lélek arra  indította, hogy  menjen a  templomba, amikor  a
   gyermek  Jézust  odavitték  szülei,  hogy  a  törvény  előírásai   szerint
   cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
   Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram,
   szavaid szerint békességben,
   mert szemeim meglátták Szabadításodat,
   melyet minden nemzet számára készítettél,
   hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak,
   és dicsőség népednek, Izraelnek.
   Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
   Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
   e  gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az
   ellentmondás jele lesz  ő –  még a  te lelkedet is  tőr járja  át –,  hogy
   napfényre  kerüljenek  sok  szívnek  titkos  gondolatai!”  Ott  volt  Anna
   prófétanő  is,  Fánuel  leánya  Áser  törzséből.  Idős  volt  már,  napjai
   előrehaladtak. Leánykora után  hét évig élt  férjével, majd özvegyen  érte
   meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta  el a templomot soha, böjtölve  és
   imádkozva szolgálta Istent éjjel  és nappal. Abban  az órában is  odament,
   dicsőítette Istent, és beszélt  a gyermekről mindazoknak, akik  Jeruzsálem
   megváltására vártak.
   Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek  városukba,
   a galileai  Názáretbe. A  gyermek pedig  növekedett és  erősödött;  eltelt
   bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
   Lk 2,22-40

   Elmélkedés:

   Lukács  evangélista  csak  néhány   eseményt  jegyez  le  írásában   Jézus
   gyermekkorából, amelyek közül a legjelentősebb Jézus templomi  bemutatása.
   Negyven nappal születése után édesanyja, Mária és nevelőapja, Szent József
   elvitték  az  újszülött   Jézust  a  jeruzsálemi   templomba,  hogy   mint
   elsőszülött gyermeket megváltsák, és  bemutassák a mózesi törvények  által
   előírt áldozatot. Innen ered az ünnep hivatalos elnevezése. Az  eseménynél
   jelent  volt  egy  Simeon  nevű  férfi,  aki  Istent  magasztaló  imájában
   világosságnak nevezi  a gyermek  Jézust.  Olyan világosságnak,  amely  nem
   csupán a választott  nép, hanem  a pogány nemzetek  számára is  világosság
   lesz. Prófétai  kijelentése valóban  beteljesedik Jézus  személyében,  aki
   nyilvános  működése  idején  kijelentette  magáról:  „Én  vagyok  a  világ
   világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az  élet
   világossága” (Jn 8,12). Simeon és  Anna prófétaasszony, aki szintén  jelen
   volt Jézus templomi bemutatásánál, mindazokat jelképezik, akik a  megelőző
   évszázadokban a  világ  világosságának  jövetelére  vártak,  s  akik  most
   Jézusban felismerhetik az igazi világosságot. A világ világosságával  való
   találkozás  jelképeként  alakult  ki  ezen  a  napon  a   gyertyaszentelés
   szertartása,  s  innen  származik  az  ünnep  sajátos  magyar  elnevezése:
   Gyertyaszentelő Boldogasszony.
   Úr Jézus! Hozz örömöt és világosságot az életembe és minden ember életébe!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Mária, Jézus Anyja és  a papok anyja, engedd,  hogy így szólítsunk  téged,
   hogy ünnepelhessük  anyaságodat, s  Fiad és  fiaid papságát  szemlélhessük
   nálad, Istennek szent  anyja! Krisztus Anyja,  aki a Szentlélek  fölkenése
   által a pap Messiásnak embertestet adtál, hogy üdvözítse a szegényeket  és
   a megtört  szívűeket;  őrizd  meg  szívedben  és  Egyházadban  a  papokat,
   Megváltónknak Anyja!
   Hitnek Anyja, aki elkísérted a  templomba az Emberfiát, hogy  beteljesítse
   az atyáknak adott ígéreteket; ajánld  az Atyának az ő dicsőségére  Fiadnak
   papjait, Szövetség Szent Szekrénye!
   Szent II. János Pál pápa

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160202.mp3