[Napi e-vangelium] 2016-12-17

[Evangélium365]

   2016. december 17. – Szombat

   Jézus Krisztusnak, Dávid  és Ábrahám fiának  családfája. Ábrahámnak  Izsák
   volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz  és
   Zára  Támártól,  Fáresznek  Eszróm.  Eszrómnak  Arám,  Arámnak   Aminadáb,
   Aminadábnak Náásszon,  Náásszónnak  Szalmon,  Szalmonnak  Bóász  Ráhábtól,
   Bóásznak Jóbéd Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
   Dávidnak  Salamon  volt  a  fia  Uriás  feleségétől,  Salamonnak   Roboám,
   Roboámnak Abija,  Abijának  Ászáf,  Ászáfnak  Jozafát,  Jozafátnak  Jórám,
   Jórámnak Ozijás,  Ozijásnak  Joatám, Joatámnak  Acház,  Acháznak  Ezekiás,
   Ezekiásnak Manasszesz,  Manasszesznek  Ámosz, Ámosznak  Joziás,  Joziásnak
   pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
   A babiloni fogság  után: Jekoniásnak  Szálátiél volt  a fia,  Szálátiélnek
   Zorobábel,  Zorobábelnek  Ábiud,  Ábiudnak  Elijakim,  Elijakimnak   Ázór,
   Ázórnak  Szádok,  Szádoknak   Áhim,  Áhimnak   Eliud,  Eliudnak   Eleazár,
   Eleazárnak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a  férje
   Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
   Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni
   fogságig  tizennégy  nemzedék,  és  a  babiloni  fogságtól  Krisztusig  is
   tizennégy nemzedék.
   Mt 1,1-17

   Elmélkedés:

   Jézus  nemzetségtábláját   a  legnagyobb   jóindulattal  sem   nevezhetjük
   pontosnak vagy teljesnek. Zömében  ismeretlen személyek nevei  szerepelnek
   benne, akik  a  jártasabb  bibliaolvasók  számára  is  legfeljebb  halvány
   emlékként derengenek.  A felsorolás  elnagyolt, hiányos  és  befejezetlen,
   hitelessége megkérdőjelezhető.  Ráadásul  a nemzetségtábla  valójában  nem
   Jézus őseit sorolja fel, hiszen  Józseffel végződik, aki nem vér  szerinti
   apja volt Jézusnak,  hanem nevelőapja. Ez  a József volt  a jegyese,  majd
   pedig férje, annak a názáreti lánynak, Máriának, aki Jézus édesanyja volt,
   ahogyan ezt a nemzetségtábla  zárása meg is  említi. Akkor miért  olvassuk
   fel évről évre egy héttel karácsony  előtt? És miért kezdi ezzel  Jézusról
   szóló írását Szent Máté evangélista?
   A nemzetségtábla  összeállításával Máténak  az lehetett  a célja,  hogy  a
   messiás származását igazolja. A messiás is családban, emberként  születik,
   alárendeli  magát  az  élet  rendjének.  Ugyanakkor  Jézus  Dávid   király
   leszármazottja, legalábbis  törvényesség  szerinti, jog  szerinti  és  nem
   vérszerinti utóda.  A dávidi  származás hangsúlyozása  azért fontos,  mert
   ennek említése  a messiással  kapcsolatban  többször szerepel  a  prófétai
   jövendölésekben.
   A nemzetségtábla összefoglalja  azokat a nemzedékeket,  amelyek az  isteni
   ígéret beteljesedésére  vártak. Ez  az ígéret  Jézusnak, mint  megváltónak
   születésében teljesedett be.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó jöjj, ó jöjj el, Bölcsesség,
   ó Egyszülött, kit ád az ég,
   te gyöngédség és őserő:
   amit tudnunk kell, tárd elő!
   Eljő, eljő Emmánuel,
   Hogy üdvözüljön Izrael!

   (Advent utolsó  hetének liturgiájában  szerepelnek az  ún.  „Ó-antifónák”,
   amelyekben a jövendő Messiás különböző  nevekkel szólítjuk meg. Az  imákat
   december 17.  és 23.  között imádkozzuk.  Itt versbe  szedett,  énekelhető
   (Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161217.mp3