[Evangelium] 2016-08-23

[Evangelium mindennap]

   2016. augusztus 23. – Kedd

   Jézus egyszer így korholta az írástudókat és a farizeusokat: Jaj,  nektek,
   képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és
   a köményből, de elhanyagoljátok azt,  ami a legfontosabb a törvényben:  az
   igazságosságot, az irgalmat és a hűséget. Ezeket meg kell tenni, de azokat
   sem  szabad  elhanyagolni!  Vak  vezetők!  Megszűritek  a  szúnyogot,   de
   lenyelitek a  tevét.  Jaj,  nektek,  képmutató  írástudók  és  farizeusok!
   Megtisztítjátok a  pohár és  a tál  külsejét, belül  azonban tele  vagytok
   kapzsisággal és  tisztátalansággal. Vak  farizeus! Tisztítsd  meg előbb  a
   pohár belsejét, akkor majd a külseje is tiszta lesz!
   Mt 23,23-26

   Elmélkedés:

   A tegnapi evangélium szerint a farizeusok és az írástudók legnagyobb  bűne
   az,  hogy  nem  segítik  az   embereket  az  üdvösségre  jutásban,   hanem
   akadályozzák őket. A  mai részben  Jézus tovább  sorolja vádjait  ellenük,
   feltárván a farizeusi lelkületet és annak hiányosságait. A farizeus  ugyan
   törvényismerő és törvénytisztelő  ember, de  mindez nála  csak látszat.  A
   vallásosság  csupán  külső  cselekedetekben   mutatkozik  meg,  de   szíve
   valójában távol van Istentől.
   Jézus érdekes kifejezést használ rájuk, amikor vaknak nevezi őket.  Vakok,
   mert nem  látják  meg  az  igazán  lényegeset  és  jelentéktelen  dolgokra
   pazarolják figyelmüket. Vakok, mert nem  látják meg saját bűneiket,  hanem
   tökéletesnek tartják magukat. Vakok, mert nem veszik észre, hogy mi  volna
   az igazi  feladatuk, hivatásuk.  Lelki vakságról,  elvakultságról van  itt
   szó. Jézus azt  szeretné, ha az  ő szemük is  felnyílna, és eljutnának  az
   igaz   Isten   ismeretére.   Belelát   lelkük   mélyébe   és    észreveszi
   hiányosságaikat, bűneiket, amelyeket leplezni próbálnak.
   A farizeusi  lelkületet  roppant  nehéz  észrevennünk  magunkon.  Másokban
   rögtön felismerjük,  de  késlekedünk  felismerni  önmagunkban.  A  bennünk
   megszólaló farizeus mindig  azt állítja, hogy  nincs bűnünk. A  rendszeres
   szentgyónás jó  eszköz  arra,  hogy  szembesüljünk  önmagunkkal  és  Isten
   valóban megtisztítsa lelkünket.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Mennyei Atyánk, irgalom  Istene! Nagy alázattal  és bűneink  beismerésével
   indulunk feléd. Tudatában vagyunk annak, hogy megbántottunk téged, s  csak
   tenálad lelhetünk irgalomra. Irgalmad a te végtelen szeretetednek a  jele.
   Taníts   meg   minket   arra,   hogy   mindig   meg   tudjunk    bocsátani
   embertársainknak, így  fejezve ki  szeretetünket  feléjük. Tégy  minket  a
   szeretet és az irgalmasság hirdetőivé, hogy mindenki elindulhasson  feléd,
   az irgalomban  gazdag  Atya felé.  Segíts  minket, hogy  az  evangéliumhoz
   méltóan éljünk!

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160823.mp3