[Evangelium] 2016-08-18

[Evangelium mindennap]

   2016. augusztus 18. – Csütörtök

   Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben  szólt a főpapokhoz és a  nép
   véneihez: A  mennyek  országa  olyan, mint  amikor  egy  király  menyegzőt
   rendezett a fiának.  Elküldte szolgáit, hogy  szóljanak a  meghívottaknak,
   jöjjenek a menyegzőre. Ők  azonban nem akartak  jönni. Erre más  szolgákat
   küldött: „Mondjátok meg  a meghívottaknak: Íme,  a lakomát  elkészítettem.
   Ökreim  és  hizlalt  állataim  leöltem.  Minden  készen  áll,  jöjjetek  a
   menyegzőre!” De azok mindezzel mit  sem törődve szétszéledtek: az egyik  a
   földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak
   estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra  lobbant.
   Elküldte  seregeit,  és  felkoncoltatta  a  gyilkosokat,  városukat  pedig
   felégette.  Azután  így  szólt  a  szolgákhoz:  „A  menyegző  kész,  de  a
   meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az  útkereszteződésekre,
   és akit csak találtok,  hívjátok el a menyegzőre!”  A szolgák kimentek  az
   utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és  jókat
   egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.
   Amikor a király bejött, hogy  megszemlélje a vendégeket, meglátott  köztük
   egy  embert,  aki  nem  volt  menyegzős  ruhába  öltözve.   Megszólította:
   „Barátom, hogy jöhettél  be ide,  ha nincs  menyegzős ruhád?”  De az  csak
   hallgatott.  Erre  a  király  megparancsolta  a  szolgáknak:  „Kezét-lábát
   kötözzétek meg,  és dobjátok  ki a  külső sötétségre!  Ott sírás  lesz  és
   fogcsikorgatás!” Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!
   Mt 22,1-14

   Elmélkedés:

   Az újabb  példabeszéd  témája szintén  az  üdvösség, a  mennybe  jutás.  A
   szőlőmunkásokról szóló  példázat,  amit  tegnap  olvastunk,  inkább  Isten
   nagylelkűségét  emeli   ki.  Neki   köszönhetjük  elsősorban   azt,   hogy
   üdvözülhetünk. A mai példabeszéd az érem másik oldalát mutatja, azt,  hogy
   nekünk, embereknek is tennünk kell azért, hogy bejuthassunk a mennybe. Fel
   kell készülnünk  erre, nem  bízhatunk vakmerően  abban, hogy  Isten  úgyis
   megadja kivétel nélkül mindenkinek az örök boldogságot, tehát nem is  kell
   fáradoznunk annak elnyeréséért.
   A király  ünnepségre  készül, meghívja  a  vendégeket fia  lakodalmára.  A
   meghívottak  első  körébe   nyilvánvalóan  azok   lehettek,  akik   közeli
   kapcsolatban voltak  az uralkodóval.  A  szeretetteljes hívás  nem  talált
   visszhangra, a meghívottak mindenféle mondvacsinált okkal  visszautasítják
   azt, s  ez  tiszteletlenségük  és udvariatlanságuk  kifejezése.  A  király
   azonban emiatt nem halasztja el az ünnepséget, újra elküldi szolgáit, akik
   most már  válogatás  nélkül  mindenkit  meghívnak  a  lakodalomba.  Ez  az
   intézkedés sikerrel jár. A jelenlét azonban nem elegendő a király számára,
   aki jogosan várja  el valamennyi  vendégtől, hogy az  ünnephez illő  módon
   legyen felöltözve.
   A hasonlat azt  tanítja, hogy Isten  mindenkit meghív az  örök életre.  Ne
   utasítsuk vissza, hanem fogadjuk el  hívását! Lelkünk tiszta ruhája  méltó
   öltözék, hogy helyünk legyen az ünnepen.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó, Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten és igaz ember vagy. Te vagy  az
   isteni út, mely végtelen biztonsággal  hidalja át azt a szakadékot,  amely
   elválaszt engem az istenségtől. Hiszem, hogy szent emberséged tökéletes és
   oly hatalmas, hogy engem nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim  ellenére
   el tud  vezetni  oda, ahol  te  magad vagy:  az  Atya keblére.  Add,  hogy
   hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne szakadjak tőled.

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160818.mp3