[Evangelium] 2016-08-01

[Evangelium mindennap]

   2016. augusztus 1. – Hétfő

   Abban  az  időben:  Amikor   Jézus  tudomást  szerzett  Keresztelő   János
   haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De
   az emberek megtudták, és a  városokból gyalogszerrel utána indultak  Mikor
   kiszállt, már  nagy  tömeget  látott  ott.  Megesett  rajtuk  a  szíve  és
   meggyógyította  betegeiket.  Amint  beesteledett,  tanítványai   odamentek
   hozzá, és  figyelmeztették: „Sivár  ez a  hely,  és késő  már az  óra  is.
   Bocsásd el a tömeget, hadd  menjenek a falvakba, hogy élelmet  szerezzenek
   maguknak!” Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük, ti adjatok
   nekik enni!” Ők ezt felelték: „Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és  két
   halunk.” Mire ő ezt mondta: „Hozzátok ide!” Miután megparancsolta, hogy  a
   tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat,  szemét
   az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta  a
   tanítványoknak, a tanítványok  pedig az embereknek.  Mindannyian ettek  és
   jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal.  Pedig
   mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket.
   Mt 14,13-21

   Elmélkedés:

   Az emberi nyomorúságot és szegénységet látva szánalom ébred bennünk. Kiben
   ne  keltene   együttérzést   a  nélkülözők   szükséghelyzete?   Szeretnénk
   változtatni  a  helyzeten,   de  sok   esetben  kevés   ehhez  az   erőnk,
   tehetetlennek érezzük magunkat.
   Jézus  is  megtapasztalt  élete  során   hasonlót,  miként  erről  a   mai
   evangéliumban olvasunk. A sajnálat és a szánalom érzése rögtön cselekvésre
   indítja. Először  azt látja,  hogy tömegesen  jönnek hozzá  az emberek  és
   rengeteg beteget hoznak.  Máté evangélista Jézus  érzését és  cselekedetét
   így írja le: „Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket.”  Lám,
   Jézus nem tehetetlen,  nem erőtlen, hanem  isteni hatalmát arra  használja
   fel, hogy  jót tegyen  az emberekkel.  Nem erőfitogtatásról  van itt  szó,
   hanem arról, hogy  az isteni irgalmasság  cselekedetekben ölt testet.  Ezt
   követőn a mi Urunk újabb szükséghelyzettel szembesül, az embereknek  nincs
   ennivalója. E helyzeten  szintén egy csodával  segít, megszaporítja az  öt
   kenyeret és a két halat, hogy mindenki jóllakjon.
   A  kenyérszaporítás  eseménye  előrevetíti  az  utolsó  vacsora  csodáját.
   Krisztus ekkor is ételt ad apostolainak, a kenyérben önmagát, saját testét
   adja.  Meghívása  a  szeretetlakomára  minden  szentmisében  megismétlődik
   felénk. Az Úr  jelenvalóvá lesz  az Oltáriszentségben,  hogy önmagát  adja
   nekünk lelki táplálékul.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk,  te  időt  ajándékozol  nekünk,  és  föltárod  előttünk  életünk
   értelmét. Segíts,  hogy napjainkat  számba tudjuk  venni. Kérünk,  segíts,
   hogy fölépíthessünk  egy emberibb  és boldogabb  világot, amelyben  nem  a
   pillanatnyi érdekek,  hanem  az örök  értékek  határozzák meg  az  emberek
   cselekedeteit. Add,  hogy tudjuk  megosztani mindazt,  ami jót  és  szépet
   birtokolunk. Add, hogy  ne ragaszkodjunk a  mulandó dolgokhoz, és  szívünk
   tebenned váljék gazdaggá.

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160801.mp3