[Evangelium] 2015-09-11

[Evangelium mindennap]

   2015. szeptember 11. – Péntek

   Jézus a  hegyi  beszédben  ezeket a  hasonlatokat  mondta  tanítványainak:
   „Vajon vezethet-e  vak  világtalant? Nem  esnek-e  bele mind  a  ketten  a
   gödörbe? Nem nagyobb  a tanítvány  mesterénél: Akkor  tökéletes az  ember,
   amikor már olyan, mint  a mestere. Miért látod  meg a szálkát  embertársad
   szemében, amikor  a magad  szemében a  gerendát sem  veszed észre?  Hogyan
   mondhatod embertársadnak:  Barátom, hadd  vegyem ki  szemedből a  szálkát,
   holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki  előbb
   a magad szeméből a gerendát, s  aztán törődj azzal, hogy kivedd a  szálkát
   embertársad szeméből.”
   Lk 6,39-42

   Elmélkedés:

   Könnyű,   egyszerűen   megválaszolható    kérdéseket   tesz   fel    Jézus
   hallgatóságának a mai evangélium szerint.  Egyértelmű, hogy egy vak  ember
   nem vezethet egy  másik vakot. Az  is egyértelmű, hogy  a mester  nagyobb,
   okosabb, bölcsebb és tapasztaltabb tanítványainál, különben nem volna  mit
   tanítania nekik.  Az  is  világos, hogy  egy  hatalmas  gerendát  könnyebb
   meglátni, mint egy  parányi szálkát  észrevenni. Mit  akar tanítani  Jézus
   ezekkel a mondásokkal? Hogyan értelmezzük ezt a szentírási szöveget?
   Valószínű, hogy  a  mondások  hátterében  inkább  az  evangélium  megírása
   korának  közösségében   tapasztalható   gondok   állnak,   mintsem   Jézus
   hallgatóságának  problémái.   A  keresztény   közösség  belső   gondjainak
   megszüntetését szeretné elérni az  evangélista. A közösség vezetőjének  ki
   kell emelkedni  a  többiek közül,  hogy  jó példát  mutathasson.  Az  első
   keresztény közösségekben megjelenhettek olyan  személyek is, akik  másokat
   bíráltak, a többiek hibáival törődtek, holott ők sem voltak bűntelenek.  A
   figyelmeztetések  tehát  az  ilyen  lelkület  megszüntetésére  irányulnak.
   Mindenki a saját hibáinak kijavításával  foglalkozzon, s ha ezt  megtette,
   akkor jogosult arra, hogy másokat  figyelmeztessen, de ezt tegye  testvéri
   szeretettel és türelemmel. A bíráskodást mindenki kezdje önmagán!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Vedd életemet  végre a  kezedbe,  és tedd  vele  azt, ami  neked  tetszik.
   Ezentúl nem  utasítom el  magamtól sem  az örömöket,  sem a  nehézségeket,
   amiket beleszőttél életembe. Elég, ha azt tudom, hogy minden  dicsőségedre
   szolgál. Minden  terved  jó.  Mert minden  szeretet  ...  Csak  önmagamtól
   szabadíts  meg!  Add,  hogy  hallgatagon,  csöndesen  belenyugodjak  szent
   akaratodba. Akkor  majd fölgyullad  szívemben Örömöd  fénye. Lángja  a  te
   dicsőségedre lobogjon. Csak azért éljek. Amen,
   Th. Merton

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150911.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-11