[Evangelium] 2015-10-21

[Evangelium mindennap]

   2015. október 21. – Szerda

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Gondoljátok meg: Ha tudná
   a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni  házába.
   Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem
   is gondoljátok.”
   Péter megkérdezte: „Uram,  csak nekünk  mondod ezt  a példabeszédet,  vagy
   mindenkinek?” Az  Úr így  válaszolt: „Ki  a  hű és  okos sáfár,  akit  ura
   szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
   Boldog az  a  szolga, akit  hazatérő  ura ebben  a  tevékenységben  talál.
   Bizony, mondom nektek, hogy  minden vagyonát rábízza. De  ha a szolga  azt
   mondja magában:  „Uram bizonyára  késni  fog”, és  elkezdi verni  a  többi
   szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a
   szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor
   nem  gondolja,  bizony  kegyetlenül  megbünteti,  és  a  hűtlenek  sorsára
   juttatja. Az a szolga,  aki ismeri ura akaratát,  de nem áll készen,  hogy
   akarata szerint járjon el, sok verést  kap. Aki azonban nem ismeri, s  így
   tesz olyat,  amiért büntetést  érdemel, csak  kevés verést  kap. Mert  aki
   sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól  többet
   kérnek számon.”
   Lk 12,39-48

   Elmélkedés:

   Az Emberfiára való várakozásról és az állandó készenlétről szóló tanítását
   folytatja Jézus mai evangéliumi részletünkben. Újabb példát mond, amely az
   érkezés váratlanságát, meglepetés  jellegét emeli ki.  Miként a  házigazda
   sem tudhatja, hogy mikor érkezik a tolvaj, ugyanúgy a keresztény ember sem
   tudja előre, mikor fog bekövetkezni az Úr jövetele. Mert ahogyan a  tolvaj
   sem jelenti be előre  a gazdának, hogy  mikor szándékozik betörni  házába,
   ugyanúgy Jézus sem közli velünk előre érkezésének időpontját.
   A folytatásban szereplő példa a  szolgák, az ember személyes  felelősségét
   hangsúlyozza. A  példabeszédet  elmondó  Jézus  azt  feltételezi,  hogy  a
   váratlanság, az időpont ismeretének hiánya arra készteti, arra ösztönzi  a
   hívőket,  a  közösség  tagjait,  hogy  állandó  készületben  legyenek.   E
   feltételezés helyesnek bizonyul a felelősségteljesen gondolkodók esetében.
   Aki viszont felelőtlen, az  könnyelmű módon megfeledkezik a  várakozásról,
   az Úr eljöveteléről, amely aztán általa nem várt időben következik be.
   További ösztönző erő lehet  a szüntelen készenlétre  a várható jutalom.  A
   hazaérkező  úr  valóban  nagylelkűnek   bizonyul  azokkal  szemben,   akik
   felkészülten várták őt.  Ugyanígy Isten  nagylelkűségére számíthatunk,  ha
   megfogadjuk Jézus  ajánlását, és  nem engedjük  kialudni lelkünk  világító
   mécsesét. Isten megjutalmazza hűségünket.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, adj békés megelégedettséget nyugtalan szívemnek. Legyek megelégedett
   azzal, hogy a közelemben  vagy és a  te segítségeddel mindent  megtehetek.
   Egyetlen kívánság elég:  a te  akaratod követése, hisz  te úgyis  boldoggá
   akarsz tenni.
   C. Sonnenschein

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151021.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-10-21