[Evangelium] 2015-11-23

[Evangelium mindennap]

   2015. november 23. – Hétfő

   Jézus egy alkalommal megfigyelte hogyan  dobják a gazdagok adományaikat  a
   templom perselyébe. Közben észrevette, hogy egy szegény özvegyasszony  két
   fillért dobott be. Erre megjegyezte: „Bizony, mondom nektek, ez a  szegény
   özvegy  többet  dobott  be,  mint  bárki  más.  A  többiek  ugyanis  abból
   adakoztak,  amiben   bővelkednek,  ez   azonban  mindent   odaadott,   ami
   szegénységéből telt: egész megélhetését.”
   Lk 21,1-4

   Elmélkedés:

   A gazdagokat  és szegényt,  az ő  adakozásukat, a  köztük lévő  társadalmi
   különbséget mutatja be az evangélium. A templom számára való adakozás régi
   szokás volt, így járultak hozzá  annak fenntartásához a vallásos  emberek.
   Lukács evangélista csak röviden említi meg a többet adományozó  gazdagokat
   és a  két  fillért adó  özvegyasszonyt,  inkább Jézus  szavaira  irányítja
   figyelmünket. Jézus nem csak a  szereplők külső cselekedetét látja,  hanem
   ismeri az  adakozás  mögötti  szándékokat, emberi  érzéseket.  A  gazdagok
   megengedhették maguknak, hogy nagyobb összeget adományozzanak, de ezt  meg
   sem érezték,  nem  váltak emiatt  szegénnyé,  megélhetésük ettől  még  nem
   került veszélybe. Adakozásukat vélhetően feltűnően végezték, hogy ezzel is
   kiváltsák az emberek elismerését.
   Jézus azonban többre értékelte az özvegyasszony csekély adományát, mert  ő
   egész vagyonát felajánlotta, s  ezzel Istenre bízta életét,  megélhetését.
   Adományát a  feltűnést kerülve  helyezi a  perselybe, talán  csak  egyedül
   Jézus vette észre. Nem kérkedik  adományával, semmilyen érdek nem  vezeti,
   nem az emberek elismerésére törekszik.
   Ki adott többet?  Kinek értékesebb  az adománya?  Ennek megítéléséhez  nem
   elegendő tudni  az adomány  tényleges összegét,  hanem ismernünk  kell  az
   adakozó személyes életkörülményeit is.  Isten számára a legkisebb  adomány
   is értékes, ha tiszta szívből fakad.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, a  próféták  elől biztos  menedékbe  rejtőztünk.  Kényelmetlenné
   váltak számunkra, túl nyíltan beszéltek. Talán szenvednénk is attól,  amit
   mondanak. Kijelentjük, hogy ma már  nincsenek próféták; valaha ilyenek  is
   voltak. Mintha ma már nem kellene tartanunk tőlük. De itt a szívünk,  tele
   vágyódással, meglehet:  utánad és  Szentlelked után  epeszti a  szomjúság.
   Vágyódik az  élet  után,  szomjazik  a  világosságra!  Istenünk,  törd  át
   pünkösdi Lelkeddel éjszakánk zárt kapuit.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151123.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-11-23