[Evangelium] 2015-06-06

[Evangelium mindennap]

   2015. június 6. – Szombat

   Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek: „Óvakodjatok
   az írástudóktól, akik  szívesen járnak hosszú  köntösben, és szeretik,  ha
   nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában és  a
   lakomákon a  főhelyeket.  Felélik az  özvegyek  házát, és  közben  színleg
   nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk.”
   Ezután leült szemben a templompersellyel,  és figyelte, hogy a nép  hogyan
   dobja a pénzt  a perselybe.  Sok gazdag sokat  dobott be.  De egy  szegény
   özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be.
   Erre Jézus magához  hívta tanítványait,  és így  szólt hozzájuk:  „Bizony,
   mondom nektek,  ez a  szegény özvegy  többet adott  mindenkinél, aki  csak
   dobott a perselybe. Mert  ők a feleslegükből  adakoztak, ez pedig  mindent
   odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.”
   Mk 12,38-44

   Elmélkedés:

   A mai  evangélium  az  írástudók látszatvallásosságát  állítja  szembe  az
   özvegy igaz  vallásosságával. Jézus  mindkettőt  felismeri, őt  nem  lehet
   megtéveszteni, mert az  ember szívébe lát.  A történet Jézus  kritikájával
   kezdődik. Leleplezi  az  írástudók szándékát,  akik  jól ismerik  ugyan  a
   törvényeket és a vallási előírásokat, de csak a látszatra törekszenek. Nem
   meggyőződésből és főként  nem Isten iránti  szeretetből fakadnak  vallásos
   cselekedeteik, hanem  csupán  az  emberek tetszését  akarják  elnyerni.  A
   vallásgyakorlat külsőségekre szorítkozik, a szív és lélek odaadása nélkül.
   Ők a pénz, a hatalom, a dicsőség szeretetének útját választották.
   Ami belőlük  hiányzik, tudniillik  az  Isten iránti  szeretet és  az  élet
   felajánlása, az megmutatkozik az  özvegyasszony cselekedetében, aki  egész
   megmaradt vagyonát  a templom  perselyébe  dobja. Vagyonnak  ugyan  túlzás
   nevezni a  csekély összeget,  de  az özvegynek  valóban ez  volt  mindene.
   Tettével Istenre  bízza magát,  egész életét.  Jézus nem  csupán a  tettét
   veszi észre, hanem felismeri a mögötte húzódó szándékot is, amely az  igaz
   vallásosság jele az ő szemében. Mindent odaadni Istennek, az ő szeretetére
   és gondviselésére bízni az életet, ez a vallásosság lényege.
   Van-e bátorságom ahhoz, hogy az  anyagi javak nyújtotta biztonság  helyett
   Isten gondviselésére bízzam magamat?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, add,  hogy egyházad  híven a  rábízott hivatáshoz  az  emberiség
   családjával  mindig  egybeforrjon.  Legyen  kovásza  és  lelke  az  emberi
   társadalomnak, és azt megújítsa Fiadban, Jézus Krisztusban.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-06
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150606.mp3