[Evangelium] 2015-06-05

[Evangelium mindennap]

   2015. június 5. – Péntek

   Amikor Jézus egy alkalommal a  templomban tanított, ezt a kérdést  vetette
   fel: „Hogyan  mondhatják az  írástudók,  hogy a  Messiás Dávidnak  a  fia?
   Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: Így szól az Úr az én Uramhoz:
   „Jobbom felől  foglalj helyet,  míg lábaid  alá vetem  ellenségeidet.”  Ha
   tehát maga Dávid a Messiást Urának nevezi, akkor hogyan lehet az ő fia?” A
   nagy népsokaság szívesen hallgatta Jézust.
   Mk 12,35-37

   Elmélkedés:

   Az előzőekben  a  különböző  zsidó  vallási  csoportok,  a  farizeusok  és
   szadduceusok képviselői, valamint egy írástudó tett fel kérdést  Jézusnak,
   részben a vitatkozás szándékával. Ennek folytatásaként a templomban tanító
   Jézus tesz  fel kérdést  a Messiással  kapcsolatban. Most  tehát fordul  a
   helyzet, azoknak  kellene  válaszolni, akik  eddig  rafinált  kérdéseikkel
   igyekeztek sarokba szorítani az Urat.  Az ő feleletükről azért nem  számol
   be Márk evangélista, mert valószínűleg  nem tudtak megfelelni a  kérdésre,
   azt azonban megtudjuk, hogy a nép szívesen hallgatta Jézus tanítását.
   Érdemes   elmélkedésünkben   Jézus   kérdésének   szószerinti    tartalmán
   túllépnünk, s  nem csupán  arra figyelnünk,  hogy a  Messiás Dávid  király
   családjának a leszármazottja. Mit hiszünk mi Jézusról, a Messiásról? Bár a
   korabeli zsidóság várakozásainak  és Messiásról alkotott  elképzeléseiknek
   nem felelt meg,  de a keresztények  kezdettől fogva hittek  abban, hogy  a
   Messiás küldetéséhez hozzátartozik a szenvedés,  a halál és a  feltámadás,
   és hittek abban, hogy a Messiás jöveteléről szóló prófétai ígéretek  Jézus
   Krisztus személyében teljesedtek be.
   Hiszek-e Jézusban, a Messiásban, aki értem vállalta a szenvedést? Hiszek-e
   Jézusban, a Messiásban, aki feláldozta értem életét? Hiszek-e Jézusban,  a
   Messiásban, aki feltámadt a halálból, s aki engem is az örök életre hív?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, nem vagyunk magányosak, elhagyatottak, árvák, mivel egy test  és
   egy lélek vagyunk. Elhivatottságunk is egy reményre szól. Egy a hit,  mely
   összekapcsol minket,  egy a  keresztség, melyben  testvérekül  születtünk.
   Krisztus a közös testvérünk, és Te vagy mindnyájunk közös Atyja! Őrizz meg
   szent közösségedben!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-05
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150605.mp3