[Evangelium] 2015-12-24

[Evangelium mindennap]

   2015. december 24. – Csütörtök

   Abban az időben Zakariás,  János atyja eltelt  Szentlélekkel, és ezekre  a
   prófétai szavakra  nyílt az  ajka:  „Áldott az  Úr, atyáink  Istene,  mert
   meglátogatta  és  megváltotta  az  ő  népét;  erős  szabadítót  támasztott
   minekünk  szolgájának,  Dávidnak  családjából.  Amint  szólott  a  szentek
   szájával, ősidők  óta  a  próféták ajka  által,  megszabadít  az  ellenség
   kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal  irgalmat
   gyakorol, hogy szent szövetségére  emlékezzék, az esküre, amelyet  Ábrahám
   atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül
   és megszabadulva  az  ellenség  kezéből,  neki  szolgálatot  teljesítsünk:
   szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.
   Téged pedig, gyermek, a fölséges  Isten prófétájának fognak mondani,  mert
   az Úr előtt jársz, egyengetni az  ő útját; az üdvösség ismeretére  tanítod
   nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől,
   amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon
   azoknak, akik sötétségben és halálos  homályban ülnek, lépteinket pedig  a
   béke útjára vezérelje.”
   Lk 1,67-79

   Elmélkedés:

   A karácsony  előtti  utolsó  nap evangéliumában  Zakariás  hálaadó  imáját
   olvassuk. Ezzel  a résszel  lezárulnak a  Jézus születését  megelőző,  azt
   felvezető események. Az  ima első részének  alaptémája az elnyomóktól,  az
   ellenségtől való  megszabadulás, amely  az  adott kor  konkrét  történelmi
   tapasztalatából ered.  Ebben az  időben ugyanis  Izrael országa  nem  volt
   független és önálló, hanem  a Római Birodalom  fennhatósága alatt állt.  A
   választott nép  tagjai számára  érthetetlen volt  egy idegen  néptől  való
   függőség, szabadulást Istentől vártak.  Innen származik az az  elképzelés,
   miszerint Isten  majd  olyan  Messiást, messiáskirályt  fog  küldeni,  aki
   politikai vagy katonai eszközökkel visszaszerzi az ország függetlenségét.
   Az evangélium megírásának korában a keresztény közösség tagjai viszont már
   másként értelmezték a szabadulást  hozó személy küldetését. A  szabadítást
   inkább lelki értelemben  gondolták. A Messiás  a bűntől való  szabadulást,
   azaz a megváltást  hozza el a  világba, mégpedig nem  csak az  ószövetségi
   választott néphez  tartozóknak, hanem  minden nemzetnek.  Ebbe az  irányba
   mutat Zakariás imájának második része, amely a bűnök bocsánatára és  Isten
   irgalmára helyezi a hangsúlyt.
   Ma mindenkitől bocsánatot kérek,  akit megbántottam az elmúlt  időszakban,
   és mindenkinek megbocsátok, elfeledve az engem ért sérelmeket.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket
   a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged
   befogadhasson! Ihless bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk  téged,
   benned megpihenjünk,  és veled  egyesüljünk, mint  ahogy egyek  a tagok  a
   testben a  fejjel, és  amint egy  a  szőlővessző a  tőkével. Engedj  a  te
   erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk  szent
   színed látására!
   Granadai Szent Lajos

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151224.mp3