[Evangelium] 2014-10-09

[Evangelium mindennap]

   2014. október 9. – Csütörtök

   Jézus  egy  alkalommal  így  beszélt  tanítványainak:  „Tegyük  fel,  hogy
   valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja:
   Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem,  s
   nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van
   zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak
   neked. Mondom nektek: Ha  nem is kelne fel,  hogy adjon neki  barátságból,
   erőszakossága miatt mégis  fölkel, és ad  neki annyit, amennyire  szüksége
   van.  Mondom  tehát  nektek:  Kérjetek  és  adnak  nektek,  keressetek  és
   találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér,  kap,
   aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan
   apa, aki követ ad fiának, mikor az  kenyeret kér tőle? Vagy ha halat  kér,
   akkor hal helyett  tán kígyót  ad neki? Vagy  ha tojást  kér, akkor  talán
   skorpiót nyújt neki? Ha  tehát ti, bár gonoszak  vagytok, tudtok jót  adni
   gyermekeiteknek, mennyivel  inkább  adja  mennyei  Atyátok  a  Szentlelket
   azoknak, akik kérik tőle.”
   Lk 11,5-13

   Elmélkedés:

   „Kérjetek és adnak nektek” (Lk 11,9)  – mondja Jézus a mai  evangéliumban.
   Természetesen  nem  az  anyagi  javakra  gondol,  hanem  –  ahogyan  az  a
   későbbiekben ki is derül – a  lelkiekre. A keresztény ima egyik formája  a
   kérés, amelyben Istenhez fordulunk, s elismerjük, hogy segítségére várunk.
   Ha őszintén ki tudjuk mondani, hogy mindig az ő akarata legyen meg, és  ha
   hiszünk abban, hogy Isten mindig  a javunkat akarja, akkor  észrevehetjük,
   hogy megad mindent, amire lelkünk épülése érdekében szükségünk van.
   Aki hiszi,  hogy Isten  az  ő jóságos  Atyja, bizalommal  fordulhat  hozzá
   kéréseinek teljesítéséért. A  gyermek bizalma ez  atyja iránt. Mindazok  a
   kérések,  amelyek   az   Úr   által   tanított   imában,   a   Miatyánkban
   megfogalmazódnak, Isten jóságának  köszönhetően teljesülnek életünkben.  A
   kitartóan végzett  imádság és  kérés mögött  természetesen nem  követelőző
   lelkület húzódik  meg. És  nem számíthatunk  arra sem,  hogy Isten  minden
   kérésünket feltétlenül  teljesíti.  Ehelyett kettős  bizalom  él  bennünk.
   Egyrészt reméljük, hogy meghallgat minket,  másrészt bízunk abban, hogy  a
   javunkra váló kérések teljesülnek.
   Isten mindig többet ad nekünk, mint amit mi kérünk tőle. A legértékesebbet
   szeretné mindannyiunknak megadni: az üdvösséget. Kérjük imáinkban a magunk
   és szeretteink számára az üdvösséget. Ez a legértékesebb kérés.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd  be szívem sötétségét, és adj  nekem
   igaz hitet, biztos reményt és  tökéletes szeretetet, érzéket és  értelmet,
   Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
   Assisi Szent Ferenc

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-10-09
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141009.mp3